Nehéz kezdőknek szakácskönyvet írni, az pedig, hogy a lehető legkritikusabb rétegnek, a gyerekeknek szóljon, csak nehezíti a helyzetet. Olyasmi lehet ez, mint a nyelvórák az új iskolában, csak ott a szintfelmérő megmutathatja a felkészültség fokát, itt pedig a főzés terén teljesen fogalmatlan kiskamasztól, a nagymama mellett a konyhában felnövő 10 évesig bárki lehet a célcsoport. Az, hogy A világ ízei, szakácskönyv gyerekeknek című kiadvánnyal pontosan milyen gyerekeket céloznak meg, nem egyértelmű.
Negyvennél több recept a világ minden tájáról, térképpel, egyéb gasztronómiai és földrajzi információk és sok-sok kép. A korosztályhoz igazodás igyekezete nyilvánvaló, hiszen linkek is vannak a könyvben, ha a gyerek a főzés mellett még okulna tovább az ételekről vagy megnézné, hogy is néz ki az ország, ahonnan a recept származik. Amennyiben viszont abból indulunk ki, hogy egy magabiztosan olvasni tudó, már internetet is használó gyerek kezébe adjuk, akit már nem kell rettegve félteni a tűzhelytől sem, akkor a rajzok tűnnek túl egyszerűnek és az amerikai brownie barnácskának nevezése fölösleges modorosságnak.
A lehetséges célcsoport a szakácskönyvről "Nyolcéves koromban kaptam a könyvet, akkor még nem érdekelt annyira a receptek melletti tartalom. Később már elolvastam a leírásokat is, és főztem, sőt főzök is belőle. Pontosabban sütök, mert főleg az egyszerűbb sütiket csinálom meg (túrótorta, lamington). Szóval elég zavaros könyv, és kicsit béna, de szeretem, ez volt az első szakácskönyvem. A netes tippeket sosem próbáltam, de nem vagyok meglepődve, hogy nem működnek." Tilla, 16 éves. 12 éves kora óta főz az apja szerint. "Az egyszerűbb ételeket, salátát, süteményt már megcsináltam, de soha nem néztem meg a neten a honlapokat, amiket ajánlanak. Ha főzni akarok, hát főzök, ha arra vagyok kíváncsi, hogy mi az a gazpacho, akkor vagy megkérdezem, vagy utánanézek, de fura, hogy egy könyvben azt írják, hogy van egy recept a neten. Miért nem a könyvben van?" Timi, 13 éves "Szerintem cikik a képek, főleg a rajzok. Van sok olyan, amit már ettem, a bárányt inkább kihagynám. A müzlit vagy maximum a dán szendvicseket megcsinálnám, a többit csak anyával, de bárányt vele sem. Luca, 14 éves" "A rajzok tetszenek, szerintem mindegyiket meg tudom csinálni." Miki, 7 éves |
A receptek alig különülnek el a resztlitől. Egy oldalon van egynél lehetőleg több stockfotó, több, a nyolcvanas évek olvasókönyveire hajazó rajz, recept és ismeretterjesztés, plusz a linkek (ahogy a könyv nevezi: internet tippek), itt-ott megszakítva az információáradatot duplaoldalas alapanyag-bemutatókkal (a mediterrán alapanyagokról, sajtokról, süteményekről, a tenger gyümölcseiről. Az internet tippek pedig meglepő oldalakra (az elektronikus könyvtár mellett például egy veszprémi, már nem létező oldalra és egy internetszolgáltató honlapjára is vezetnek) mutatnak, illetve csak mutattak, mert a szúrópróba szerűen ellenőrzött linkek (hét-nyolc darab) egyike sem működött, ráadásul adott esetben iszonyú hosszú url-t kell kimásolni a könyvből. Telik az a rohadt idő persze, de egyszerű internethasználóként is sejthető, már első ránézésre, hogy akadt volna időtállóbb hivatkozási alap már 2002-ben, a könyv kiadásának évében is.
Vannak benne egyszerű és követhető receptek - például éppen a Tilla által említett túrótorta -, de az újítási igyekezet zavarossá teszi az egész könyvet. Többfunkciós szeretne lenni: ismeretterjesztő, többképernyős (könyv és az internet) - mert hát az internet a jövő - és legyen használható szakácskönyv. Tanítson meg alapműveleteket, de legyenek benne komolyabb receptek is, ezekkel mutasson túl a mákos tészta, bögrés süti témakörön, legyen jó mindenkinek.
Ugyanakkor, mivel ennyi mindent próbáltak egybesűríteni, kicsit zilált lett az egész. A magyar kiadás egy angol eredeti alapján készült (The Usborne Children's World Cookbook), nem tudjuk, hogy az is ugyanígy túl volt-e zsúfolva, és azt sem, hogy a magyar konyha az angol kiadásban is szerepel-e. Ha igen, ha nem, felvetődik a kérdés, hogy miért éppen a serpenyős marhapörkölt került be egyetlen magyar ételként, benne főtt galuskával.
Anyák a szakácskönyvről "A gyerekek egész kicsi koruktól bent vannak velem a konyhában. Először csak panírozni vagy kekszet szaggatni, ma már a tizenhárom éves lányom egyedül is meg tud főzni egy levest, persze ott vagyok mellette. A könyvet leginkább olvasgatni adnám oda nekik, mert szerintem nem egyértelműek a receptek, és az sem jó, ha főzés közben eltereli a figyelmüket a sok kép, rajz, az internetes linkekről már nem is beszélve. Kicsit sok a multifunkció felnőttszemmel is, hogyan várhatnánk el a gyerektől, hogy odafigyeljen a tűzhelyre, okosodjon a fűszerekről és kávéról (minek gyerekkönyvbe a török kávé leírása?) és közben szörföljön a neten?" Zsuzsa, 2 gyerek anyja "Egy gyerek azt főzi meg, ami egyszerű, és amit szívesen meg is eszik. Bhuna goshtt (fűszeres, csilis bárányhús), dahlt nem fog főzni, és valószínűleg hülyének is néz, ha én főzök ilyet, és azt mondom, ez a vacsora. Sokkal jobbnak tartom, ha megtanulja például, hogy hogy készül a házi tészta, mintha hosszú és bonyolult recepteknek állna neki." Pálma, 3 gyerek anyja |
Tehát a túlzsúfoltságtól és a praktikum rovására menő multifunkciótól eltekintve - Tillára is hivatkozva - szerethető könyv, első szakácskönyvnek is jó, és később is használható, de gondosan szelektálva. Legfeljebb egy kicsit olyan, mint a gyerekkorban gyönyörűnek tartott hajas baba, amelyen felnőttként már inkább nosztalgiázva meghatódunk, mert már látjuk, hogy a szeme aránytalanul nagy, és a szája túl közel van az orrához, de mégis szép.
A világ ízei - Szakácskönyv gyerekeknek
Scolar kalauz internet tippekkel
Kiadó: Scolar
Kiadás éve: 2002
Kinek ajánljuk? Olyan családokban első szakácskönyvnek, ahol hajlandóak akár órákat szánni a főzésre, lehetőleg olyan felnőttel, akinek már van konyhai alapképzettsége.