Orosz vagy Oroszi?
A magyar források szerint ennek a receptnek semmi köze Oroszországhoz. Egy, a két világháború között létezett cukrászda névadója, egy Oroszi nevű mester találmánya, az utolsó hang elkopása a szájhagyomány műve csupán. Lehetséges, hogy ez a cukrász volt az első, aki piskótát krémmel rétegzett, a jelenség azonban ekkor már több, mint 200 éves volt. A 17. századtól a 19. század végéig ugyanis Európa cukrászdáiban és arisztokrata köreinek asztalán a főzött krémmel készült, emeletes, cifrán díszített, habos torták voltak menők, ezért is számított igazi modern újításnak az 1885-ben bemutatott Dobos-torta. Tehát valójában itt a torták egyik őséről van szó, amely így aztán nem nevezhető találmánynak.
Összetevőiben nem különbözik az angol trifletől, és az is biztos, hogy valóban a két világháború közötti időszakban már elterjedt ez a recept, ugyanis szerepel egy ebből a korból származó dédanyai receptkönyvben is. További félreértések az 1912-ben bemutatott orosz Napóleon tortával mossák össze, amely azonban a sokkal régebbi, már 1651-ben Francois Pierre La Varenne által lejegyzett Mille-feuille receptjével egyezik meg, hiszen egyik is, másik is leveles tésztával rétegezett főzött krémből állt.
Angolkrém és piskóta
Ezért nem is gond, hogy a torta eredete tisztázatlan: egy régi, klasszikus, európaszerte ismert kombináció az oroszkrém torta, amely rumos mazsolával, kandírozott gyümölccsel kevert, főzött vaníliakrémből, piskótából és tejszínhabból áll. A különbségek csak a kandírozott gyümölcs fajtájában, a lapok mennyiségében mutatkoznak meg. A receptnek éppen ezért nincsenek is a többi tortaklasszikushoz hasonlóképpen keringő változatai, legfeljebb pudingporos, kinyomós tejszínhabos szentségtörések.
Mivel tortánk borzalmasan egyszerűen hangzik, cserébe angolkrémet kell hozzá főzni, ezért ez következik.
Angolkrém lépésről lépésre
Minden krém alapja a madártejtől a fagylaltokon át egészen a sodókig. Kerülhet bele vanília helyett olvasztott csokoládé, akkor lesz belőle főzött csokoládékrém. A tej helyett használhatunk tejszínt vagy bort, akkor lesz belőle borsodó, a tojások sárgáinak és a folyadék mennyiségének arányával állítható be a sűrűség. Spórolós változatokban kevesebb tojással és némi keményítővel vagy liszttel készül. Az alábbi az alaprecept.
A tejet vagy tejszínt a vaníliarúddal felteszem a tűzhelyre melegedni. Nem hagyom felforrni, csak felforrósítom. Közben a tojások sárgáit addig keverem a cukorral, míg kivilágosodik és kissé besűrűsödik. A tejet lehúzom a lángról, kihalászom a vaníliarudat, éles késsel hosszában felhasítom, kikaparom a magjait és a tejhez keverem őket, az üres rudat is beledobom. A meleg tejet vékony sugárban, nagyon lassan a tojásos keverékhez öntöm úgy, hogy közben folyamatosan keverem. Az egészet visszaöntöm a lábosba, melyet lobogó, forró víz fölé, vagy a lehető legalacsonyabb lángra helyezek. (Elektromos főzőlapok esetében jól működnek az alacsony fokozatok, gáztűzhelynél biztonságosabb a gőz. Ha muszáj lángot használni, szerezzenek be hozzá egy vaslapot vagy egy lángelosztót, más ételeknél is jó szolgálatot tesz, mert egyenletesen osztja el a lábos alatt a hőt.)
Folyamatos keverés közben főzöm addig, míg be nem sűrűsödik, tehát míg be nem vonja a fakanalat. A keverést egy pillanatig sem hagyom abba, a lángot pedig akkor sem veszem feljebb, ha a fejem kettéhasadt a türelmetlenségtől. Ha van cukorhőmérőm vagy maghőmérőm, folyamatosan ellenőrzöm, hogy a krém hőmérséklete ne emelkedjen 82 fok fölé. Mindezt azért, mert különben egyetlen perc alatt rántotta lehet a krémből, ami se nem szép, se nem finom. Mikor végre elkezdett sűrűsödni, leveszem a gőzről és átöntöm abba a tálba, amiben a sárgákat kikevertem, és folyamatosan keverem tovább, míg langyosra nem hűl. Ezután kerülhet bele az olvasztott csokoládé vagy más ízesítő, esetleg a zselatin, attól függően, hogy öntetet vagy krémet szeretnénk.
Zacskós tejszínből hab?
Aki még csak kinyomós tejszínhabbal találkozott, soha életében nem evett igazi tejszínhabot. A valódi ugyanis kizárólag tejszínből készül, fixáló és minden más nélkül. Könnyű, állaga szinte nincs is, nem tapad, nem kenődik, csupa levegő. Elkészítése sem ügyességet, sem különösebb tudást nem igényel, csak némi türelmet.
A tejszín nem főző, hanem habtejszín, minimum 30 százalékos zsírtartalmú és nem ultratartós. Még így is előfordulhat, hogy nem sűrűsödik be, ezt az okozhatja, hogy a tejszín nem elég friss vagy egyszerűen rossz minőségű. Akkor lehet jól felverni, ha nagyon hideg, ezért érdemes 5-10 percre a fagyasztóba tenni. A tejszínt mély tálba öntöm, majd kézi vagy gépi habverővel magas fokozaton keverni kezdem. Mikor elkezdett sűrűsödni, hozzáadom a porcukrot. Tovább keverem, egészen addig, míg tartása nem lesz illetve csúcsokat nem vet. Ekkor be lehet hűteni, jó esetben kibír néhány órát anélkül, hogy összeesne.
A mi orosz krémünk
Saját változatunkhoz az Ínyesmester krémreceptjét használtuk fel, aki nagyon sűrűre főzi, majd tejszínhabbal lazítja föl. Ugyanígy készíthettük volna kevésbé sűrűre, több tejjel vagy tejszínnel, a végeredmény azonban így egészen tökéletes volt, hiszen a tejszínt csak saját zsírja és a tojások sűrítették, krémesítették és a belevert levegő habosította, a zselatin pedig éppen csak annyira dermesztette meg, hogy szeletelhető legyen. Külsejének díszítéshez tölthettük volna habzsákba a tejszínhabot és rajzolhattunk volna cifrákat, de így, bevonva is épp eléggé ünnepélyes lett a a végeredmény összhatása. A receptet itt találják.
A tortasorozat korábbi részei: