A hazánkban védett tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) egy igen különleges társaságba, a maradványfajok közé tartozik. Ezek az élőlények egy előző földtörténeti korból maradtak ránk, a tőzegáfonya például a jégkorszakból. Közeli rokonai az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) és a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea).
Az amerikai értelemszerűen az amerikai kontinensen őshonos, a 19. századtól termesztik is, és fontos alapanyaga a helyi gasztronómiának. A piros, keserű-savanyú bogyó a gasztronómiai felhasználás mellett magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalmának és egy sajátos tulajdonságának köszönhetően egy igazi szupernövény. A sajátos tulajdonság pedig az, hogy ez a növény - több kísérletben bizonyítottan - teflonszerű bevonatot képezve megakadályozza, hogy a húgyhólyag falára baktériumok tapadjanak, ennek köszönheti a húgyúti fertőzéseket - lásd felfázás - megelőző hírnevét. A növény csak a megelőzésben hatékony, a kialakult betegség kezelésében már nem, mert a már feltapadt baktériumokra nincs hatással, sőt, több kísérletben azt vették észre, hogy a növény csak a nőkre van ilyen jó hatással.
A Tel-avivi Egyetemen a tőzegáfonya más szervekre gyakorolt hatását is vizsgálták, és a baktériumokra kifejtett hatása miatt a növény fogszuvasodás és gyomorfekély megelőzésében is hatékonynak bizonyult, de változatlanul elsősorban a nőnemű kísérleti alanyok körében.
A pontos és hatékony adagolásra egyelőre nincsenek megbízható adatok.
A kémiai formula egyelőre ismeretlen, a kísérletekben tőzegáfonyalevet használtak. Mivel a kutatók kezeletlenül használták a növényt, mi is ebben a formában ajánlunk hozzá recepteket, ráadásul az áfonyának most van szezonja, piacokon, zöldségeseknél elérhető frissen, és reméljük, hogy akár fagyasztható is - az a homoktövisnek sem árt. A tőzegáfonya erőteljes ízű, nagyon savanyú és kesernyés, ezért édességekben csak rengeteg édesítés mellett áll meg. Cserébe salátaöntetnek, halak mellé remek kísérő lehet.
Receptek a következő oldalon.