Lívia átzsilipel a rendkívül vérmes skótjuhászon, majd leültet a konyhában, ahol egy ládában lévő gumókra mutat.
Levélnap van, ma ezeket el kell vetni.
Mi van ma?
Levélnap. Minden hónapnak a holdállás által meghatározott napjai alkalmasak bizonyos mezőgazdasági folyamatok elvégzésére, a mai a leveles növények ültetésének kedvez. A paraszti gazdaságok régen ezt tartották, - ha nem is holdnaptár formájában - tudták milyen (név-)napon mit kell csinálni és mit nem. Nem mindegy, milyen napon milyen növényt vetsz el, aratsz le, választod le az ivadékokat, és a méhek munkáját is befolyásolják ezek a levél, gyökér, virágnapok.
Ellenőrizted ezt már a gyakorlatban?
Igen, egyszer retekkel kipróbáltam, hogy pár nap különbséggel ültettem el azonos időjárási viszonyok között, de levél és gyökér napon. A két retek a vetési napnak megfelelően lett különböző, az egyiknek szép gumója lett, a másiknak dús levélzete.
Hogy kerültetek ide?
Nem nagy ügy, egyszerűen nem akarsz többé úgy élni ahogyan, és felpakolsz, keresel valami megoldást a problémára. Másként akartunk élni a legszélesebb értelemben értve, mint család, mint szülők, mint pár, mint egyének.
Mondanál egy példát, hogy miben változtattatok?
Nem helyes, hogy attól, hogy valaki megengedheti magának, akkor télen is paradicsomot eszik. Csak szezonális, szabadföldi termékeket kellene fogyasztani, de a multik hozzászoktatták az embereket ahhoz, hogy mindig van minden. Nem gondolkodnak el azon, hogy ez milyen termesztési körülmények között lehetséges, pláne úgy, hogy egész évben ez a termény ugyanannyiba kerül. Télen savanyúkáposztát, céklát, répát, sütőtököt, krumplit kell enni, rengeteg minden áll rendelkezésünkre még januárban is.
Ha pedig valaki mindezt biominőségben szeretné beszerezni, akkor az sokba kerül, nehezen beszerezhető, változó minőségű és sokszor megkérdőjelezhető a hitelessége is... Így jutottunk arra, hogy inkább megtermeljük magunknak és akár másoknak is.
Miért pont Henyére jöttek?
Egy tihanyi iskola -ahova most két gyerekünk is jár- volt az origó. Attól épeszű távolságra kellett találnunk magunknak egy falut, olyat, ahol el tudtuk képzelni az életünket és az árakat is képesek voltunk megfizetni, mert némely Balaton-felvidéki faluban eszement árak vannak.
Hogyan lesz egy terület alkalmas biotermény előállítására?
Évek kellenek hozzá, akkor is, ha szűz területen dolgozol.
Két oldala van: A minősítés megszerzésének hivatalos időigénye (azaz hány év biogazdálkodás után mondhatod, hogy bio vagy), illetve, hogy hány évig kell küzdened a földdel amire az elegendő minőségű és mennyiségű terményt ad. A korábban - nem bio módon - művelt területek az átállás során „sokkot” kapnak és évekig nem hoznak hasznot, a szűz területek betörése pedig nagyon sok év munka és küzdelem. És ehhez add még hozzá az ügyetlenkedést, az időjárási kríziseket, az emberi mulasztás okozta károkat. A bio nagyon nehéz műfaj és nagyon sokat, nagyon sokáig kell veszítsél addig amíg eléred azt a szintet, ami szükséges. Mi két éven, egy nagyon sikeresen és egy nagyon borzasztón vagyunk túl, jövőre reméljük ismét egy jó jön. Annál is inkább, mert beléptünk az ellenőrzési rendszerbe és ha minden jól megy, jövő év végén kapjuk meg a hivatalos minősítést.
A másik kérdés az infrastruktúra igény. Mennyi pénzből mit kell létrehozzál az alapszintű működéshez? A biogazdaság egy körforgás, egy organikus egész. Termelsz takarmányt, megeteted az állattal, a szalmáját almozásra használod, majd az almon létrejövő trágyát komposztálod és termőföldet, azaz természetes talajt hozol létre belőle. A létrehozott talajon növényeket termelsz, többek között takarmányt. Az organikus egységben lévő körforgásból sok helyen kiveszel egy keveset (pl: az állatok egy részét levágod), a többi viszont kell a rendszer fenntartásához. Tehát kell jó sok föld, jó sok állat, ezekhez gépek, tárolók és még nagyon sok minden.
Ahhoz, hogy egy gazdaság elérje azt a szintet, hogy polgári életszínvonalon eltartson egy családot, nagyon sok befektetett pénz kell, ráadásul a nulláról indulóknak ez nem elég. Sok év küzdelem, sok év veszteség, sok keserű tapasztalat szerzés – mi már tudjuk, hogy enélkül nem megy.
Mennyi idő tönkretenni egy ennyi munkával elért biominősítésű területet?
Ha elkezdenek konvencionálisan gazdálkodni rajta, bepermetezik vegyszerrel, az rögtön tönkrement.
Bioföldet, terményt hogyan védik meg a kártevőktől?
Alapvetés a szigorú és jól végiggondolt vetésforgó, amibe mi a mangalicát is beforgatjuk.
Mi is permetezünk, de nem ipari vegyszerrel, hanem például csalánkivonattal, saját készítésű preparátumokkal vagy olyan bevizsgált, bioban engedélyezett szerekkel amelyeknek más a hatásmechanizmusuk mint a növényvédelmi szereknek Használunk például alga kivonatokat a növényi immunrendszer megerősítésére. De külön gyűjtjük a kávézaccot, a tojáshéjat (csak a saját termelésű tojásét), a cserépkályhából a fahamut, ezek mind hasznosak különböző dolgokra.
Növénytársításokkal is lehet kártevők ellen védekezni, az egyik növény riasztja a másik kártevőjét. Amikor elkészítem a vetéstervet, ezeket is figyelembe vesszük. Ezek mind működnek, csak gondolkodni kell és összeszedni ezt a létező, évszázados megfigyeléseken alapuló tudást.
Vagy például a sündisznó kártevőket fogyaszt, ezért igyekszünk neki is kedvező feltételeket teremteni, a fűrkészdarazsak a beporzásban segítenek, nekünk meg azt kell elérnünk, hogy ők minél tovább találjanak táplálékot nálunk.
Az állatokat hogyan tartjátok gyógyszerek nélkül?
Az állataink egyelőre nem biominősítésűek, itt nem is kiséreltük meg a minősítés megszerzését, mert nem tudunk elegendő takarmányt megtermelni.
Magas minőségű állati termék előállításával kisérletezünk, most vizsgáljuk, hogy például a tejből előállított savónak milyen hatásai vannak a növekedésre és a minőségre. Mivel még saját tejet és ezáltal saját savót nem tudunk előállítani, szóba sem jöhet a bio-minősítés. Ebben a kérdésben erős génállományú őshonos fajták, szabályozott szabadtartás, természetes extenzív takarmányozás, lehetőleg teljes gyógyszermentesség (állománysűrűség szabályozásával és az immunrendszer erősítésével elérhető) az, amiben hiszünk, és a lassú növekedésű állatok tenyészidejét sem rövidítjük le.
A csirkékkel kisérletezési fázisban vagyunk, eddig két éven és két állomány kudarcán vagyunk túl.
A mangalicák viszont sikersztorinak mondhatóak, tíz darab eredetvédett állattal kezdtük, őket felneveltük anyaállománynak, ma már rajtuk kívül 40 nálunk született mangalica legelészik másfél hektáron szabadon és boldogan. Persze hétköznapi gond van szabadtartásban is, még akkor is, ha elenyésző.
Az állatorvosunk úgy mondja, mire észreveszed, hogy egy mangalicának baja van, az már megdöglött.
Miért problémás a biotakarmány előállítása?
Bővítenünk kellene a gépparkot. Csak egy példa: biotakarmányhoz saját vetőgép kell, mert ha egy géppel csávázott -gombaölővel kezelt- magot vetettek, azt már nem használhatjuk.
Mi a legnagyobb nehézség?
Nincs munkaerő. Hozzánk nem jönnek el gyomlálni, de ez országos szinten gond, szoktam beszélni, találkozni más biotermelőkkel, nekik is ugyanilyen probléma az ország más részein is.
Nincs összetartás, nem segítjük egymást. Igaz ez akár egy kis közösségben (mint egy falu), de akár nagyobban is, a kistermelők nem tudnak együttműködni (nyitottunk egy termelői piacit Balatonfüreden, van ebben tapasztalatunk), az érdekvédelmi szervezetek egymást szapulják (lsd. bio minősítők), a saját érdekvédelmi szervezetünk (egyik szakmai szövetség, ahol tagok vagyunk) vezetője amikor tanácsot - segítséget kérünk tőle akkor azt mondja, hogy hobbistákkal nem foglalkozik.
Nincs elismertsége a munkánknak. Mivel az úgynevezett helyi termelői piacokon minden van, csak helyi és termelő nincs, a vevőknek az esélye sincsen meg, hogy különbséget tudjon tenni az igazi (ma divatosan mondva kézműves) élelmiszer és az ipari termékek között amit a nagybaniról vagy rosszabb esetben a sarki hiperből cipelnek be és árulják mint saját termést.
Ha nem helyiekkel, akkor kikkel dolgoztatsz?
Van egy szervezet, a wwoof, amely kajáért, szállásért segítő külföldieknek szervez pár hetes tartózkodást biogazdaságokban világszerte. Így nyaralnak. Növénytermesztésben, állattartásban soha nem dolgozott pszichológusok, ügyvédek akik soha nem láttak még gyomot és répát, tökéletes munkát végeznek. Persze ez nem oldja meg a munkaerő hiányt, de mégis üde szinfolt.
Ha ilyen nehéz, akkor miért csináljátok?
Ezt választottuk, és minden kín és keserv ellenére szeretjük csinálni, és ezt tartjuk a helyes útnak.
Nincs is birkátok. Akkor honnan van a név?
Amikor leköltöztünk, indítottunk egy blogot és kellett egy jó név. Fekete Bárány blogja. A fehér bárányok mennek egy irányba, a fekete egy másikba, pont az ellenkezőbe.