A frankó rakott krumpli 5+2 pontja

Hiába ismeri és szereti mindenki, a rakott krumplinál nagy megfejtésekre nem nagyon érdemes számítani.

Vannak ételek, amelyeknél a viszonylag kevés felhasznált alapanyag ellenére is ki lehet robbantani kisebbfajta polgárháborút bizonyos eltérések felhánytorgatásában. Ilyen a bajai vagy szegedi halászlé, a töltött káposzta, és bizonyos mértékig a brassói is.

Nem szép, problem? Forrás: Flickr / Danube66

Ezek az ételek családi ebédek-vacsorák visszatérő fogásaiként végigkísérik az embert gyerekkorától kezdve, mindenkinek fűződik hozzá nem egy kellemes vagy éppen kellemetlen emléke, és hajlamos azt a gyerekkori ízt keresni élete végéig, amit megszokott. (Ha szerencséje van, még idejekorán kapcsol, és lenyúlja a pontos receptet az illetékestől, hogy aztán élete végéig készíthesse ugyanúgy.) Ezeket nyugodtan nevezhetjük vigaszkosztnak is, ami az angol comfort food a mi fülünknek kissé esetlen fordítása, de amíg nem jut eszünkbe jobb, használjuk ezt. A vigaszkoszt meg olyan dolog, mondja el Takács Lajos századszorra is, amikor fölhívjuk valami teljesen hajmeresztő kérdéssel, hogy mindenkinek az lesz a jó, amit otthon a mamája meg a nagymamája főzött neki (Takács egyébként következetesen a nagymamaétel kifejezést használja, ami tök jó, csak kicsit hosszú).

A klasszikus vigaszkosztok sorát gyarapítja a rakott krumpli is (amit tényleg csak nagyon elvetemült étlapokon írnak rakott burgonyának, de ott a salátát is kerti zöldeknek szokták nevezni), aminél viszont az a furcsa helyzet áll elő, hogy tényleg csak minimális eltéréseket találunk a különböző receptek között, hiába szeretnénk felhúzni egy újabb dicsőséges demarkációs vonalat két ősi, de saját igazát a végsőkig védő tábor között, nem nagyon fog menni

A rakott krumpli egyetlen nagy, séfeket foglalkoztató problémája Takács Lajos szerint, hogy hogyan lehet viszonylag esztétikusan kitálalni étteremben. (Eláruljuk: sehogy. Ha nagyon muszáj, akkor egyszemélyes jénaiban vagy hasonló tűzálló tálban szokták megoldani a problémát.)

Krumpli, kolbász, tojás, tejföl, jó napot!

Ez így ki is ad majdnem minden rakott krumplit, amit találtunk, egy vagy két, de tényleg nem több alapanyag szokott még szerepelni, mint a sütés előtt a tál tetejére szórt szalonnapörc vagy valamilyen sajt (Fűszeres Eszternél például a kényszer szülte ezt a Philadelphia sajtos megoldást), némi vaj – de ennyi.

A rakott krumpli lehetne az első olyan étel, ami mögött az egész ország fel tudna sorakozni, olyan kevés dologra kell odafigyelni, hogy tökéletes legyen az élmény.

1. A krumpli legyen nem szétfövő, nem lisztes. Az általában salátába használt somogyi kifliburgonyának itt is nagyobb hasznát vesszük a mindenütt kapható nagy szemű rózsánál – ebben minden megkérdezett forrásunk egyetértett. Ezeknek a krumpliknak van annyi tartásuk, ami megmarad a sütés végére is, és nem egy apró darabokra szétesett, pürés kulimászt kell enni. (Persze ha valakinek a nagymamája lisztes krumpliból csinálta, ne habozzon, vegyen egy kilót a legszétesősebb rózsából, és hajrá! Komolyan.)

Ha egyébként lisztes krumplink van, akkor is meg lehet előzni a szétesést, de jóval nagyobb figyelmet igényel a dolog. A krumplikat nem kell teljesen megfőzni, hanem csak olyan 80%-os készültségig. Így hagyjuk kihűlni, és karikázzuk fel, majd tegyük a tálba a többi alkotórésszel. Ha szerencsénk van, akkor pont készre sül.

2. A kolbász lehetőleg legyen jó minőségű, füstölt. Ha nagyon zsíros, akkor sütés előtt alacsony lángon egy serpenyőben melegítve a karikákat kiolvaszthatjuk belőle, ez később, a tejfölhöz nagyon jól fog jönni.

3. Mert a tejfölbe Takács szerint is, és Litauszki szerint is érdemes a kolbász kiolvasztott zsírját belekeverni, és azzal locsolni a rétegek között a krumplit a kolbászt és a tojást. Mautner Zsófi, akinek saját bevallása szerint is az egyik legkedvencebb családi étele a rakott krumpli, a tejfölbe tojássárgáját kever, ezzel ad némi tartást neki, ami így sütéskor jobban összefogja.

4. A lerakást a kivajazott vagy zsírozott jénaiba a felkarikázott krumplival kezdjük, és azzal is fejezzük be. A karikázott tojást és kolbászt aztán tetszés szerinti mértékben, arányban és sorrendben rakjuk le. Egy krumpli-kolbász-tojás sor képez egy szerkezeti egységet, ezt locsoljuk meg zsírral elkevert tejföllel. Mautner a zsír helyett vajforgácsokat tesz a szerkezeti egységek közé.

5. Addig süssük, amíg a teteje aranybarna nem lesz. Fogyasszunk hozzá uborkát. Vagy amit szeretünk.

+1. Tejföl helyett használhatunk besamelt is, bár, amikor fölvetettük, a megkérdezettek egyáltalán nem tudták ezt értelmezni. Jómagunk is szoktuk besamellel sütni a rakott krumplit egyébként, működik.

+2. Egy másik, első pillantásra hajmeresztő, de kipróbálásra talán érdemes ötlet szerint a krumplit ne főzzük, hanem süssük.

A következő oldalon recept is van, lapozzanak!