Mi az a csokoládé igazából?
Szántó Tibor csokoládékészítő a londoni Academy of Chocolate fogalmaira hivatkozva segít nekünk pontosan meghatározni a terméket:
“Ha alapvetően az étcsokoládé összetevőit nézzük, akkor kizárólag kakaómasszát, kakaóvajat, cukrot és természetes vaníliát tartalmazhat, tehát az intézet szerint az itthoni üzletekben található csokoládék nagy része nem számít csokoládénak.”
Az intézet meghatározása szerint csokoládénak az alábbi feltételeknek megfelelő termékek minősülnek:
Ezzel szemben a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó leírása alapján az étcsokoládénak nevezhető termékeknek elég 35% kakaó-szárazanyagot tartalmazniuk (a tejcsokoládénak 25%-ot, a számunkra értelmezhetetlen háztartási tejcsokoládénak 20%-ot), és lehet bennük cukor, növényi zsiradék – nem csak kakaóvaj – és egyéb ízesítőanyagok. Ez nem egyezik az igazi csokoládé összetevőivel.
A minőségi csokoládénak 43% kakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia, tehát itthon még a minőségi csokoládé sem feltétlenül igazi csokoládé.
Adalékanyag is lehet benne itthon
Az MÉ 1-3-2000/36 számú előírás szerinti kakaó- és csokoládétermékek(1) az alábbi adalékanyagokat is tartalmazhatják, amelyeket a csomagoláson kötelező feltüntetni:
E 330 citromsav, E 322 lecitinek, E 334 borkősav, E 422 glicerin, E 471 zsírsavak mono- és digliceridjei, E 472c zsírsavak mono- és digliceridjeinek citromsav-észterei, kizárólag fényezőanyagként: E 414 gumiarábikum, E 440 pektinek, fehér és sárga méhviasz; E 442 ammónium-foszfatidok, E 476 poliricinolsav poligliceridje, E 1519 benzil-alkohol. A teljes listát ezen a linken találja.
Szántó felhívta a figyelmünket arra is, hogy egy uniós jogszabály értelmében a csokoládék zsírtartalmát 5%-ig kiegészíthetik növényi zsiradékkal (az előírt kakaóvaj-mennyiséget megtartva).
Hogy a csokoládék egyben maradjanak, és kialakuljon a biztonságos kristályszerkezet, valamilyen emulgeálószerre van szükség, ami általában szója- vagy napraforgó-lecitin, ezt a legtöbb csokoládé összetevői közt olvashatják. Szántó Tibor elmondta, hogy ezeket hivatalosan lehet használni, viszont ha lehetőség van rá, akkor a csokoládékészítők elkerülik. Ha mégis használnak, akkor GMO-mentes, vagyis genetikailag nem módosított emulgeálószernek kell lennie.
Kamutermékek a csokoládék között is vannak
A csokoládék között bukkantunk az úgynevezett "táblákra", amelyek csokoládénak nem nevezhető termékek, mégis a csokoládés polcokon tartják ezeket, csokoládé jellegű csomagolásban, pont mint a tejföl és frissföl esetében. Ezek a termékek cukorból, kakaómasszából és általában hidrogénezett növényi zsírból állnak, az Élelmiszerkönyv leírása alapján elnevezésükben használhatók a kakaós, kakaós ét-, kakaós tej- szavak.
Megkeresésünkre az Auchantól azt a választ kaptuk, hogy bár ők tesztelték ezeknek a termékeknek a csokoládéktól elkülönített kihelyezését, de a vásárlók a csokoládék között keresik őket, ezért találtuk meg mi is ott.
A további trükk, hogy a kamucsokik borítóján (egy kivételével) csak angolul vagy más idegen nyelven találunk feliratot. Dark cocoa bar, MILK, ordítják a feliratok, a hátsó borítón viszont megtalálják a leírást. A kamufölök kapcsán a VM így nyilatkozott:
"Az élelmiszerek megjelenítése, különösen az élelmiszer formája, alakja, csomagolása, valamint kereskedelemben való elhelyezésének módja nem vezetheti félre a végső fogyasztót. Tehát nemcsak az élelmiszeren – legtöbbször a csomagolásán – megjelenő információkra vonatkozik a megtévesztés tilalma, hanem arra a módra is, amellyel eladásra kínálják az élelmiszert. Ütközik ezzel az előírással az a gyakorlat, hogy tejföllel összetéveszthető csomagolásban és környezetben kínálják a fogyasztónak például a növényi zsiradékot is tartalmazó frissfölt."
A teszt
Kakaótartalmuk alapján és aroma nélkül a hiperekben található 27-féle étcsokoládéból hét (J.D. Gross Amazonas 60%, J.D. Gross Ecuador 70%, Lindt exellence 99%, Stühmer Étcsokoládé 70%, Choceur noir 65%, Choceur noir 75%, Moser Roth Edel Bitter 70%) lehetne csak csokoládé a fent említett Academy of Chocolate követelményrendszere szerint. Tejcsokoládéból 24-félét vásároltunk, amelyből négy (Moser Roth Tejcsokoládé, Tesco finest organic peruvian 39%-os tejcsokoládé, Stühmer tejcsokoládé, Bellarom tejcsokoládé) felelne meg az intézet előírásainak.
A többi, hát, fogalmazzunk úgy, megfelel a magyar törvényalkotóknak.
A teszt során a kamucsokikat és a bevonókat is beraktuk a csokoládék közé, és minden tesztelő (Origo szerkesztőségi tagok) kivétel nélkül kiszúrta őket. Ezek annyira rossz termékek, hogy nem kell kifinomult íny az elkülönítésükhöz, sőt, a kiköpésükhöz sem.
Érdekes volt viszont néhány rosszabb minőségű, rossz mellékízzel rendelkező csokoládénál, hogy süteménybe még tennék, mondták kollégáink. Ne tegyék! Ha önmagában nem ennék meg, sütés után, vajjal és más összetevőkkel érintkezve garantált a kesernyés, dohos, savanyú, tehát minden kellemetlen íz felerősödése, amit sütés előtt is éreznek. Főzőbor, főzőtejszín, sütőcsokoládé, ilyen nincs.
Az étcsokoládék közül a legnépszerűbb az Aldi Moser Roth márkájú 70%-os étcsokoládéja, a Lidl szintén 70%-os Ecuador terméke, az Auchan Noir 85%-osa és szintén az Aldi saját márkás Choceur 75%-os terméke. Az Auchan termékén kívül mindegyik megfelel az intézet előírásainak is.
A tejcsokoládétesztnek nincsenek nyertesei, olyanok vannak, amelyeket megvennénk, mert nincs zavaró mellékízük vagy nincs avasmogyoró-ízük, nem húzza össze a szánkat a cukor, ugyanakkor nem is savanykásak.
Ilyen szempontok alapján jól szerepelt a Lindt Exellence tejcsokoládéja, a Moser Roth tejcsokoládéja, valamint még úgy-ahogy elment a Tibi különleges terméke. Az általános tapasztalatunk az, hogy ha nem tudnánk, hogy csokoládét eszünk, nem biztos, hogy rájönnénk a sok cukortól, hogy mit raktak a szánkba.
A fenti termékek közül a Moser Roth tejcsokoládé felelne meg az intézet előírásainak.
A teszt részleteit a második és a harmadik oldalon találják minden egyes termékről értékeléssel.