Henteseket, húsipari szakértőket kérdeztünk. Könyörögtünk egy tippért, egy titkos címért. Volt, aki hallgatott, de akadt, aki halkan súgott, vagy összehúzott szájjal elárult egy cégnevet. A végén csupán öt párizsi maradt, amelyet a beavatottak szerint is meg lehet enni – ebből négyet most be is tudtunk szerezni, egyet pedig már régről ismerünk, ezért most is merünk ajánlani.
Sajnos a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola mintaboltja a nyári szünetre való tekintettel még zárva tart, így azt most nem tudtuk megkóstolni, igaz, korábban többször is ettünk belőle. Ha ilyen hústermékekkel képzik a szakemberek új generációját, bizakodhatunk egy kellemes jövőben.
Egy fél napos motorozással a biatorbágyi Czimer húsüzem, a budakalászi Hufi húsbolt, a Püski Manufaktúra és az egri Pásztor-hús parizereit szedtük össze. A múltkori csalódás után magunk sem hittük, hogy lesz még olyan, amikor az irodában két pofára tömjük magunkba a párizsit, és úgy kenjük a vajas zsemléket, mintha az életünk múlna rajta.
A nyertes a Püski Manufaktúra borjúpárizsija lett: a Hegyvidék áruház MészárSteak boltjában futottunk bele. Annyira ízlett mindannyiunknak a többihez képest drága, 3000 forintos, ám ár-érték arányban teljesen megfizethető parizer, hogy a gyártót is felhívtuk, mi a titka. ( A 3000 forint nem sok párizsi viszonylatban sem, nagyipari párizsikat bemutató tesztünkben ennyiért ezzel összehasonlíthatatlanul gyenge termékeket lehet és szoktak vásárolni a hipermarketekben)
Megtudtuk, ifj. Püski László a hentes édesapjától tanulta a szakma szeretetét, de ehhez a termékhez egy, az 1800-as évek végén megjelent szakmunkákból vette a receptet – éppen akartuk is mondani, hogy pont olyan az íze mint régen. Nem csoda: 80 százalék hús és tokaszalonna, nincs benne se adalék, se tartósítószer. Tökéletes, higgyék el.
A Czimer húsüzem a biatorbágyi központban várja a vevőket. Csodálatosan felújított bolt, ahol olyan hatalmas pörgés volt, amit magyar hentesnél még soha nem láttam: 17 ember sorakozott előttem, 32 percet vártam a kiszolgálásra – ne higgyék, hogy lassú volt a személyzet, pörögtek rendesen, de mindenki teletömte a kosarát. Még nézni is jó volt.
Sertéspárizsijuk kilója 1181 forint, amiért saját maguk által készített, rendes húsból, igazi gondos figyelemmel készült terméket adtak. Nincs túlsózva, érvényesül benne minden aroma – bátran ajánljuk bárkinek, aki arra jár, egyen valamit.
A budakalászi Hufi is a saját párizsiját árulja, kilónként 921 forintért. Színre fakóbb a Czimernél, ízben kicsit karakteresebb, de nem lehet igazán rangsorolni, egy biztos, hogy a harminc deka úgy tűnt el, mintha meg sem vettem volna. Itt sem a sóval ölik meg az árut, minden a helyén van, tökéletes a fűszer, szerethető a füstösség, nem savanyú a hús, semmiféle utóíze sincs.
Az egriek parizerét már kicsit nyomozni kellett, hiszen a vidéki gyártónak nincs közvetlen mintaboltja a fővárosban, igaz, a Nyerthús terítésében számos helyre eljut, érdemes keresni. A Pásztor-hús ízben kicsit kommerszebb, kicsivel több összetevővel dolgoznak, de nagyon erősen húsízű, kellemesen fűszeres az élmény.
Ez már az a szint, amit bármikor be merünk vállalni, ebből jól esik a zsemle – tudják, vaj, paprika, kis só, pont, mint régen. 925 forint a kilónkénti ár, ami nem rossz – egyesek ennyiért ehetetlen terméket árulnak, ez viszont teljesen korrekt.
A nagyipari, erősen kifogásolható, adalékanyagoktól hemzsegő, rossz ízű termékeket bemutató tesztünket itt találja, azok ára jellemzően 1500-3000 forintig terjed.