A kettes típusú cukorbetegség nem válogat, az egész világon jelen van, tekinthetjük akár civilizációs átoknak is. A témával foglalkozó Diabetologia szaklapban izgalmas tanulmány jelent meg, amely a táplálkozás ideje és a diabétesz kapcsolataival foglalkozik.
A 2-es típusú cukorbetegség alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin képtelen megfelelően kifejteni vércukorszint-csökkentő hatását, azaz inzulinrezisztencia lép fel. Ez általában a harmincadik életévet követően alakulhat ki, ha ehhez genetikai hajlam és nem megfelelő életmód, kevés mozgás és túlsúly társul.
A munkát izraeli-svéd kutatócsoport jegyzi: a kutatásban és kiértékelésben Daniela Jakubowicz és Julio Wainstein professzorok a Tel Avivi Egyetemről, Oren Froy professzor a jeruzsálemi Héber Egyetemtől, valamint Bo Ahren professzor vett részt.
Kétféle menüt állítottak össze. Mindkettő tápértéke ugyanakkora volt, csupán a bontás történt másképpen. Az optimális étrend eloszlása 2946 kilojoule (kJ) reggeli, 2523 kJ ebéd és 858 kJ vacsora volt, míg az estét megterhelőé fordított, 858 kJ reggeli, 2523 kJ ebéd és 2946 kJ arányban oszlott meg. A vizsgálati csoportba 18 egyén, nyolc férfi és tíz nő került, kettes típusú diabéteszük tíz éven belül alakult ki. Életkoruk 30-70 év között, a testtömeg-indexük (BMI) 22-35 volt. Az étkezések 08.00, 13.00 és 19.00 órakor történtek. Hogy a hatásokat monitorozni tudják, rendszeresen vért vettek a páciensektől közvetlenül étkezések előtt, majd 15, 30, 60, 90, 120, 150 és 180 perccel később. A laborban glükóz, inzulin GLP-1 és C-peptid szintet mértek. Két hét után a megfigyelt csoportot átállították a másik menüre.
Az eredmények azt mutatták, hogy az optimális, reggeli-hangsúlyos diétát követően az étkezés utáni glükóz-koncentráció húsz százalékkal lett alacsonyabb, míg az inzulinszint, a C-peptid és a GLP-1 hozzávetőleg húsz százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy mindkét étrend ugyanannyi energiát és kalóriát tartalmazott, a könnyebb vacsorát fogyasztók között csökkent a vércukorszint (21-25%) és nőtt az inzulinszint (23%).
A kutatók szerint sokat ronthat helyzetén az, aki kevéske reggelit, de sok vacsorát vesz magához, ezzel igazolva az egyik legöregebb táplálkozástudományi alapvetést, miszerint az energia hangsúlyosabbik része reggel kerüljön szervezetünkbe.
Sajnálatos tény, hogy sokan ébredés után éppen csak harapnak valamit, míg este, munka után, a tévé előtt vagy az éjszakai szórakozás közben hajlamosak feleslegesen sokat falni. A tanulmány szerint a cukorbetegek ezzel a vércukor-szabályozásukat veszélyeztetik, pedig tudatos táplálkozással hozzásegíthetnénk szervezetünket a metabolikus kontroll optimalizálásához és a kettes típusú cukorbetegség szövődményeinek megelőzéséhez.
A már kialakult diabétesz nem szüntethető meg, ám fogyókúrával, mozgásban gazdag életmóddal szinten tartható. Elhanyagolása azonban szövődményekhez vezet. Ezek lehetnek szív- és érrendszeri betegségek, mint a koszorúér problémák, infarktus, stroke és magas vérnyomás, merevedési problémák. Az idegkárosodás is gyakori, a szakorvosok kiemelik a vesekárosodás lehetőségét is. A cukorbetegség tönkre teheti a retina ereit – ez vaksághoz vezethet. Csontjaink sűrűsége is megváltozhat – ismert szövődmény a csontritkulás.