Gusztustalan: gennyes húst vett a hentesnél

Óriási tályog a húsban

Olvasónk, Erika gusztustalan, gennyes hús fotóját küldte el nekünk, amit sajnos ő maga vásárolt - csak a felvágás után derült ki mekkora tályog van a tarjában. 

Kedves Origo!

Egy egész tarját vásároltunk a Coopban, mivel vendégeket vártunk. Otthon, a csontozásnál vettük észre, hogy valamiféle sűrű, sárga trutyi kezd csordogálni belőle - valójában egy óriási tályog, a maga tartalmával, legalább tyúktojás nagyságú. Ez, az állat még élő szervezetében alakul ki bizonyos "injektált kezelések" hatására. Az élő állatot hormonokkal kezelik, hogy minél előbb elérje a vágósúlyt.

Hogy ez tilos? Na, igen. Mégis alkalmazzák, különösen olyan termelők, akiknél igen ritka az állatorvosi ellenőrzés, vagy éppen az ellenkezője igaz, és olyan kapcsolatban állnak a hatósági állatorvossal, hogy az valójában lényegi ellenőrzést nem végez. A kezelések hatására az élő szervezet válaszreakciója a gennyes képződmény. Ezeket általában már az élő állaton észre lehet venni, hiszen külső nyomai is vannak, pl. allergiás bőrtünetek, esetleg nehézlégzés, stb. - éppen, mint az embernél.

Óriási tályog a húsban Forrás: Origo

Ha ezt a vágóhídon sem veszi észre az ottani húsvizsgáló állatorvos, akinek az a feladata, hogy először az élő állatot ellenőrzi, a külső jegyek alapján, majd a vágás után a hús minőségét, a belső szerveket, a meghatározott szabályok szerint. És ezt kötelező jelleggel minden egyes állaton el kell végeznie, legyen az akár bármilyen baromfi, vagy emlős! Ebben az esetben ez nyilvánvalóan nem történt meg. Tehát a beteg állat legalább két alkalommal csúszott át a kötelező vizsgálatokon.

Még egy dolog miatt alakulhat ki efféle képződmény a szerencsétlen állatban, mégpedig, ha a termelőnél szúrásos bántalmazás éri. A seb elfertőződik, begyullad, ezért az állat nem teljesíti az elvárható növekedési rátákat, így kényszervágásra küldik, menteni a menthetőt alapon. Viszont, amennyiben ez történt, a kényszervágott állatok húsa nem értékesíthető, kereskedelmi forgalomba nem hozható, el kell azt különíteni, megvizsgáltatni, a járványok elkerülése érdekében! Egy külsérelmi nyomon elinduló fertőzés, akár komolyabb járványok bölcsője is lehet! Legjobb esetben a termelő saját részre használhat belőle, vagy állateledelnek minősítik.

Amennyiben ez a hús mégis egy kiskereskedelmi egység hűtőjébe kerülhetett, evidens, hogy az élelmiszerlánc nem vagy legalábbis igen hiányosan működik, de mindenképpen kívánnivalót hagy maga után. Laikus szemmel ezt nem láthatjuk a húson, de a szakemberek éppen ezért szakemberek, hogy az efféléket kiszűrjék. Gennyes, tályogos húsnak nincs helye a pultokban, még akkor sem, ha azt egy átlagember nem veszi, nem veheti észre azonnal!

Ez a termék több felelős személy kezén kellett: termelő, hatósági állatorvos, vágóhídi felvásárló vagy tulajdonos, hatósági állatorvos, a vágást, darabolást végző személyzet, hatósági állatorvos, hentes, hatósági, mégis megúszta.

A jelen törvények szerint minden egyes vágóhídon a vágás kezdetétől, a hús hűtőláncba vagy kereskedelembe helyezéséig legalább egy hatósági állatorvosnak, és/vagy asszisztensének jelen kell lennie, és folyamatos ellenőrzést kell végeznie. Minden egyes darab húsnak át kell menniük a kezeik között.

üdvözlettel:

Erika

Kedves Erika, köszönjük szépen a képet és a levelét!

Felvetései nagyon érdekesek, így kikértük a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakvéleményét, hiszen ki más adhatna a felsorolt kifogásokra szakszerű választ?

A Nébih által rendelkezésünkre bocsátott szakvéleménye:

"A nagyüzemi sertéstartás alapvetően két fő szakaszra bontható, nevelésre és a vágóhídon történő folyamatokra. A nagyüzemi sertéstartás, illetve a kisgazdaságokban nevelt sertések esetében is a felnevelés során megelőző célból a szopós malacokat egyedileg vas injekcióval „gyógykezelik”. A sertések esetében a szopós korban adott vas injekció kis százalékban, néhány egyed esetében okozhat a csatolt fényképen látható, körülhatárolt gennyes elváltozást. Ha a „vasazást” követően a szopós malac nyakán – tarja részén – nem jelenik meg szemmel látható elváltozás, kicsi a valószínűsége, hogy az ilyen elváltozás a későbbiek során felfedezhető.

A vágóhidakra érkező sertések újabb állatorvosi vizsgálatokon esnek át, melynek során minimális az esélye az ennyire mélyen ülő eltokosodott tályogok kiszűrésére, ha nincs a normálistól eltérő alakváltozás az állatok testén.

Az ilyen jellegű, a szervezet által elhatárolt, eltokolt elváltozások nagyon ritkán fordulnak elő. Fontos azt is kiemelni, hogy az esetek döntő többségében, különösen, ha észlelhető tünetek sem jelentkeznek, az állat más húsrészeinek fogyaszthatóságát nem befolyásolják. Az uniós protokoll szerint kimetszésük után az állati test többi része fogyasztható!

A tömeges izmokat, így a tarját is csak abban az esetben kell bemetszeni, ha annak alakja, tapintata a normálistól eltérő. A képen látható elváltozásnál feltételezhető, hogy nem volt hullámzó tapintatú és felületre domborodó.

Amikor az elváltozás a fogyasztó által megvásárolt húsban jelentkezik, ahogyan ebben az esetben is, a termék elfogyasztását semmiképpen nem javasoljuk, az sem emberi, sem állati fogyasztásra nem alkalmas annak undort keltő volta miatt sem, a fogyasztó pedig nem rendelkezik az elváltozott rész szakszerű kimetszéséhez szükséges szakértelemmel sem. Javasolt a forgalmazónál reklamálni, aki –ha a vásárlás hitelt érdemlően bizonyítható- a terméket köteles visszavenni.

További fontos tudnivalók

• A gyógykezelésen átesett élelmiszertermelő állatoknál meg kell várni azt az időt mely alatt a gyógyszer teljes mértékben kiürül a szervezetükből, csak ezt követően kerülhetnek vágóhídra. Ezt az időt élelmezés egészségügyi várakozási időnek nevezik, és kötelező betartani.
• A vágóhídra kizárólag csak egészséges állatok szállíthatóak! Az állattartó gazdaságoknak is felelőssége, hogy egészséges állatokból származó termékek kerülhessenek a fogyasztók asztalára, ezért a gazdaságokban nevelkedő állatok egészségére a gazdaságot felügyelő állatorvos ügyel.
• Az élelmiszertermelő állatszállítmányokat a vágóhídra szállításkor olyan dokumentumok kísérik, melyekben mind az állattartó, mind az állatorvos igazolja azok egészségét, különös tekintettel arra, hogy nem kezelték olyan gyógyszerekkel, amelyek a fogyasztó szervezetébe kerülve egészségkárosodást okozhatnak (hormonok, gyógyszerallergia).
• Ha az állatorvos bármi normálistól eltérőt tapasztal az élőállatok vágás előtti vizsgálata során, azonnal intézkedik, és legszigorúbb esetben megtiltja az állatok levágását, amíg az eltérések okát ki nem deríti.
• A vágóhidakon az állatorvosok, illetve a munkájukat segítő szaksegédek jogszabály által előírt vizsgálati protokollt végeznek. Ennek során minden egyes levágott állatot egyedileg megvizsgálnak, így az állati fejet és annak nyirokcsomóit a testeket beleértve a mellhártyát, hashártyát, az állati testhez tartozó zsigereket - nyelv, tüdő, szív, lép, máj, vese -, külön a béltraktust és a hozzátartozó nyirokcsomókat.
• Ha a húsvizsgálat során valamilyen fiziológiástól eltérőt tapasztal az állatorvos, akkor azt az állati testet részletes vizsgálatnak veti alá, hogy kiderítse mi okozta az eltérést.

„Az élőállatokat hormonokkal kezelik, hogy minél előbb elérje a vágósúlyt.” állításra hivatalunk az alábbi választ adja:

Magyarországon, ahogyan az EU összes tagállamában TILOS az élelmiszertermelő állatok hormonnal történő kezelése a gyorsabb növekedés érdekében. A NÉBIH egy ún. „monitoring vizsgálati programot” működtet, amely során a vágóhídon levágott állatok ehető szöveteiből maradékanyag vizsgálatokat végeztet (antibiotikumra, hozamfokozó szerekre, hormonokra, környezeti szennyezőkre, növényvédő-szerekre, nehézfémekre, stb.), továbbá mikrobiológiai, analitikai, radiológiai vizsgálatokat is annak érdekében, hogy a fogyasztó egészségét maximálisan védje.

A NÉBIH Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatósága 14 laboratóriumot működtet, melyekbe éves szinten kb. 70 000 minta érkezik, és ezekből kb. 250-300 000 vizsgálatot végeznek.

Abban az esetben, ha a laboratóriumi vizsgálat során bármely mintában határérték feletti szermaradványt mutatnak ki, a hatóság eljárást folytat: feltárja az okokat, kideríti mi okozta az eltérést, illetve – pozitív eredmény esetén – szankciót alkalmaz. A szankció forgalmi korlátozás és bírság együttesen is lehet, illetve az érintett állományból származó terméket vissza kell hívnia és meg kell semmisíttetnie.

Készítette:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság"

Küldjön Ön is fotót vagy videót a szerkesztőségünkbe! Ha a felvételeit felhasználjuk, akkor 10.000 forintos ClickShop kedvezménykuponnal ajándékozzuk meg. További részleteket itt olvashat!