A bélrák halálos, de elkerülhető

A vastag- és végbélrák a nyugati országok mumusa: a regisztrált betegek száma állandóan növekszik, szemben a távol-keleti országokkal, ahol elenyésző a megbetegedések száma. A különbség nem véletlen, a rejtély kulcsa pedig nem más, mint a különböző étkezési szokások. Egy friss kutatás most bebizonyította, hogy a magas rostbevitel radikálisan csökkenti a betegség kialakulásának esélyeit.

A londoni Imperial College rákkutatókkal együtt végzett el egy viszonylag egyszerű kísérletet, meglepően reprezentatív eredményekkel.

A vizsgálat során húsz észak-amerikai és húsz dél-afrikai ember étrendjét cserélték föl. Mindössze két hét után már látványos változások álltak be az egyének rákrizikó-indikátorainak mutatóiban.

A nagy étrendcsere-kísérlet

A húsz amerikai alany egy átlagos, vidéki afrikai étrendet követett két héten át, ez leginkább kevés zsírt tartalmazó rostos ételekből állt: gabonafélékből, hüvelyesekből, sok zöldségből és gyümölcsből.

Eközben a másik húsz dél-afrikai résztvevő kipróbálta a tipikusan nyugatinak nevezett diétát, sok vörös hússal, kevés zöldséggel, gyümölccsel és egyéb rostban gazdag ételekkel.

Ez a hagyományos hamburger - jobb, ha elkerüljük Forrás: AFP/Scott Olson

Vastagbéltükrözés nélkül nincs kísérlet

Mindezt megelőzte az úgynevezett kolonoszkópia, azaz vastagbéltükrözés, amelyen az összes résztvevőnek át kellett esnie a kísérlet előtt és után is. Ennek során gyulladásokat és polipokat kerestek, ezek a rákos elváltozások előjelei.

Az első vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az amerikai alanyok felénél találtak polipokat, míg az afrikaiaknál egyet sem.

Mindössze két hét elteltével azoknál, akiknek polipjuk volt, jelentős eredményeket értek el,

a gyulladások szinte teljes egészében meggyógyultak.

Az afrikai résztvevőknél szintén látványos változásokat tapasztaltak. Több olyan mutatójuk, amely a rákos megbetegedések rizikóját jelzi, negatív irányba mozdult.

Gyors és drámai változások

„Ami igazán meglepő, hogy az étrend teljes körű megváltoztatása után

milyen gyorsan és drámaian változtak a rák rizikómutatói”

– mondta Jeremy Nicholson, az Imperial College sebészet és onkológia tanszékének tanszékvezetője. „Nagyon fontos, hogy a kutatás eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy ha nyugatiasítjuk Afrikát, könnyen lehet, hogy náluk is a rákos bélrendszeri megbetegedések okozzák majd a legfőbb egészségi problémát.”

A vastag- és végbélrák évente több mint 600 ezer embert öl meg. A halálozási ráták a nyugati országokban sokkal magasabbak Afrikához és a Távol-Kelethez képest. Az Országos Onkológiai Intézet tájékoztató honlapja szerint az utóbbi harminc évben a megbetegedések száma a háromszorosára, négy és félszeresére emelkedett. Fontos adat még, hogy mindkét nem esetében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg.

Az étrend meghatározó Forrás: Thinkstock

A megoldás egyáltalán nem bonyolult

A kísérletet megelőző időszakban az afrikai alanyok saját étkezési szokásaik alapján kétszer-háromszor kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztottak, mint amerikai társaik. Ezzel szemben a szénhidrátok és a rostok nagyobb arányban szerepeltek ételeikben. A rostok emésztése során keletkező butanoát így értelemszerűen magasabb náluk – ez az emésztési melléktermék leginkább rákprevenciós tulajdonságairól híres. Jó hír, hogy

a kéthetes diétacsere után már az amerikai csoportnál is megfigyelték a rák megelőzésében fontos butanoát magasabb szintjét.

James Kinross sebész elmondta: „Ez a kutatás megmutatja, hogy a bélbaktériumok szerepe kardinális, és egyértelmű összefüggés van az étrend és a bélrendszeri rákos megbetegedések között. Kifejleszthetünk olyan terápiákat, amelyek középpontjában a bélbaktériumok állnak majd. Ez a megelőzés és a kezelés szempontjából is hasznos lehet."

Rostok, rostok, rostok

A kísérlet lényegét képező étrendcsere első napja a következőképpen nézett ki. Az amerikaiak kukoricafánkot, spenótot és piros paprikát kaptak reggelire; ebédre gabonavirslit, sült krumplit és mangót; vacsorára pedig okrát és paradicsomot tehénbabbal, desszertként pedig gabonamuffint.

Az afrikaiak reggelije marhahúsos kolbászból és palacsintából állt; az ebédjük burgerből és hasábburgonyából; a vacsorájuk fasírtból és rizsből.

Nem hiányozhat az asztalról Forrás: Thinkstock

A szakma itthon is egyetért

A fentebb már említett tájékoztató honlap a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatnövelő tényezői közt szintén elsőként említi az érkezési szokásokat: „Rizikófaktor lehet a helytelen táplálkozás. A túl nagy kalóriabevitel bizonyítottan fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, ahogy a túl kevés növényi eredetű táplálék bevitele is.” A továbbiakban a helytelen életvezetési szokásokat, a mozgáshiányt, a túlsúlyt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást említik. Ezt követi a korábban diagnosztizált polip, az ötven év feletti életkor, illetve hogy a családban előfordult-e már hasonló betegség.

Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa szintén megerősítette a kutatás eredményeit:

Valóban van összefüggés a táplálkozás és a bélrendszeri daganatok között,

de természetesen más tényezők is szerepet kapnak a rákos megbetegedések kialakulásában. Az étrend elsősorban a prevencióban döntő jelentőségű: a magyar táplálkozási szokásokra jellemző a kalóriadús, zsírban és fehérjében gazdag, rostszegény táplálkozás.”

A dietetikus hozzátette, hogy a rostban gazdag táplálkozáson túl a daganatok megelőzése szempontjából fontos lenne az ideális testsúly megőrzése is. „Naponta minimum 400 gramm zöldség és gyümölcs lenne optimális, ennek ma Magyarországon a felét fogyasztjuk.” A szakember véleménye szerint a fehér lisztből készült pékáruk fogyasztását érdemes háttérbe szorítani. „Csökkentsük a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek bevitelét. Ezenkívül kerülni kellene a pácolt és füstölt húsok fogyasztását, mérsékelni a só- és az alkoholfogyasztást.”

Mi az élelmi rost?

Az élelmi rost vagy más néven nyerstáplálék a növények emészthetetlen része. Ellenáll a vékonybél emésztőfolyamatainak, érintetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok által részben vagy teljesen fermentálódik. Ez a fermentálódás, illetve a keletkezett melléktermékek (rövid szénláncú zsírsavak, gázok) az egészségre nézve pozitívak. Többek között segítenek a székrekedés megelőzésében – emelik a széklet tömegét, és csökkentik a tranzitidejét a bélben.

A rövid szénláncú zsírsavak, amelyek a rostok fermentációja során keletkeznek, a bélsejtek fontos energiaforrásaiként szolgálnak, sőt megakadályozhatják a bél tumorsejtjeinek növekedését, osztódását. Az oldható rostok lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását, ezáltal fékezik a vér glükózszintjének étkezés utáni megemelkedését és az inzulinválaszt.

Nincs ideje odafigyelni az étrendjére?

Van egy kiskapu, útifűmaghéjnak hívják. Nyolcvanöt százalékos rosttartalma mellett olyan jótékony hatással van az egész emésztőrendszerre, hogy fogyasztása kezelés és megelőzés szempontjából is ajánlatos. A benne található rostok segítik kipucolni a bélrendszerben összegyűlt lerakódásokat, és hozzásegítenek az optimális emésztéshez.

A spárga hasznos Forrás: Ács Bori

Varga Dóra az útifűmaghéjról elmondta, hogy „magas rosttartalma mellett nincs energiatartalma, és gluténmentes is, így fogyókúrázók vagy akár lisztérzékenyek étrendjébe is beilleszthető. Bármikor lehet fogyasztani, akár sűrítésre is használható, de tésztafélék, kenyerek sütéséhez is megfelelő.”

Miben találunk rostot?

Élelmi rostot találhatunk gyümölcsökben (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségekben (kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesekben (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonákban (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).