Megkóstoltuk a Túró Rudi ősét

Vágólapra másolva!

Vajon finomabb az orosz Túró Rudi a magyarnál? Csodálatos dolgokat tapasztaltunk, amikor beleharaptunk a pinokkiós rudiba, a szirokba.

Ács Bori

Vágólapra másolva!

Túró Rudi szirok

Az talán már senkinek nem újdonság, hogy a Túró Rudi nem magyar találmány, és semmiképpen nem hungarikum, hanem egy orosz, vagyis szovjet édesség hazai változata. Most megkóstoltuk az orosz eredeti mai változatát, a szirokot vagy oroszul írva сырок-ot, hogy megtudjuk, milyen volt a kedvelt íz őse. A recept, csakúgy, mint a miénk, sokat változott az utóbbi 60 évben, de az arányok és az alapelvek nem.

Az ősi, szovjet „sajtocska”

A szirok vagy сырок szó jelentése szimplán „sajtocska” – a szó töve, a szir, sajtot, túrót jelent. Hagyományosan túróból, vajból, cukorból áll, és vaníliával ízesítik. A bevonattal készülő kis desszertek 40-50 grammosak.

Először a Szovjetunióban, 1930-ban készítették, de állítólag eredeti változatát már a 19. században ismerték az Altáj-hegységben. A szovjet rudi az 50-es években vált népszerűvé: édes vaníliaíze és ropogós csokimáza miatt imádták a gyerekek. Hétköznapi étellé vált, gyakran fogyasztották reggelire, magas fehérje- és szénhidráttartalma miatt

a közétkeztetésben is fontos szerepet kapott.

Persze azóta köztudott, hogy a magas cukortartalma miatt nem igazán egészséges étel. Az orosz gyerekek torokfájásra szirokot kaptak, mivel ez hűsítette a fájó torkot, mégsem fáztak meg tőle – írja a túrórudak múzeuma. A 1980-as években eltűnt, de az 1990-es években újra megjelent, kétféle, vaníliás és kakaós ízesítésben. 1995 óta, akárcsak idehaza a mi változatunkat, egyre több cég gyártja, rengeteg különböző ízesítésben, mindenféle töltelékkel. Máig az egyik legolcsóbb orosz nassolnivaló, ezért gyakran fogyasztják utazás, rohanás közben. Eredetileg fóliában árulták, ezért csak három napig volt tárolható, később ezt javították, ma már a hűtőben akár két hónapig is eláll.

Erkölcstelen magyar rudi?

Aki még nem ismerné a mesét, ez úgy történt, hogy 1954-ben három magyar tejipari mérnök a Szovjetunióba utazott, hogy megnézze, milyen a kommunista tejipar. Ott találkoztak először ezzel a túró, vaj és cukor keverékéből, kakaós bevonattal készült desszerttel.

Hazaérkezve „túrómignon” néven számoltak be csodálatos felfedezésükről, és javasolták a hazai ízléshez igazított gyártását. A hatvanas években az Erzsébetvárosi Tejüzem kapta meg a feladatot a termék fejlesztésére. Máig nem tiszta, hogy pontosan ki és mikor találta fel a nevet és a menő csomagolást, de a legtöbb vélemény szerint egy fiatal pszichológus, Klein Sándor és csapata ötlete alapján lett rudi a rudi, és kerültek pöttyök a csomagolásra. A termékbevezetés a korabeli sajtóban egyáltalán nem kapott reklámhelyet, mivel

a Hírlapkiadó erkölcstelennek minősítette a desszert elnevezését.

Az egész Baltikum magának akarja

Kelet-Európa-szakértőket kérdeztünk, akik az utóbbi években bejárták az egész Baltikumot, találkoztak-e ilyen desszertekkel, és ha igen, ugyanolyan népszerűek voltak-e, mint nálunk. A válaszok egybehangzóan arra utaltak, hogy ezekben az országokban is hasonlóképpen a mindennapok része ez a túrós-bevonatos hideg édesség, mint itthon.

Óriási hűtőpultok vannak tele szirokkal – meséli egy Oroszországban felnőtt fogyasztó –, több, mint ahányféle fagyi van egy átlagos hipermarketben Magyarországon. Külön mulatságos, hogy mindenki úgy gondolja, az ő nemzetéhez fűződik ez a különlegesség. A lettek szerint ez a desszert ősidők óta az övék, de az észtek és a litvánok is így vannak ezzel. Ahogy mi is hungarikumnak kiáltjuk ki a saját rudinkat. A túrós desszertek fajtáinak szánt weboldal szerint

összesen 93 gyár 231 ízben készít túrós rudat a világ 19 országában.

Összehasonlítás

A magyar rudik összetevői általában

A különböző márkák valamelyest eltérnek egymástól az összetevők tekintetében, de általában a töltelék túróból, vajból, cukorból, tejszínből áll, a bevonat pedig nem csokoládéval, hanem kakaós bevonómasszával és hidrogénezett növényi zsírral készül.

Tartósítószerek és emulgeálószerek, keményítő és citromaroma is találhatók benne. A túrótartalom általában körülbelül 40 százalék. Jellegzetessége a roppanó bevonat és a töltelék enyhén savanykás íze, amit a citrom ad. A mai rudik, köszönhetően a modern technológiának, már annyira tartósak, hogy nem erjednek meg, de gyerekkorunk kedvencei még csupán három napig voltak eltarthatók, ebből egyet még a gyárban töltöttek, szállításra várva, így a mi hűtőnkbe gyakran kerültek enyhén megsavanyodott állapotban.

A szirok összetevői:

A töltelék a desszert 84,5 százalékát, a bevonat 15,5 százalékát teszi ki. Töltelék: 54% zsírszegény túró, vaj, cukor, vaníliaíz; 15,5% kakaós bevonat: pálmaolaj, kakaópor 17%, E322 emulgeálószer, ízesítőanyagok – tünteti fel a csomagolás. Nagyobb is a magyarnál, amiből az alapverzió 30 grammos, ez pedig 45 gramm.

Az itteni orosz élelmiszerboltban hétféle íz volt kapható, de még ennél is több verzió érhető el a termék hazájában, de már a paletta önmagában is sokban különbözik a nálunk árusítottaktól. Mi a mákosat, a gumicukrosat, a csokoládésat, sűrített tejeset, kókuszosat, karamellásat és a natúr, vaníliást kóstoltuk meg. A magyarral való összehasonlításkor alább a natúr változatot jellemezzük.

A szirokélmény

Vastagabb, nagyobb, szögletesebb a miénknél, nem is rúd, inkább téglaforma. Harapásra krémes, a bevonat nem roppan, de jóval kakaósabb, intenzívebb ízű, mint a magyar változatok. A hiányzó kulcsmomentum: a roppanás és a kontraszt a bevonat és a massza között. A fogak mélyen belesüppednek a masszába, amely a bevonattal eggyé olvad. A massza pedig inkább krémes, mint túrós, darabkák, morzsálódó túrójelleg nincs benne. Nehéz, sűrű, vajas állagú, de nagyon krémes. Nyelvvel a szájpadláson könnyedén szétnyomható, de

jól érezhető a magas zsírtartalma, hiszen nem oszlik el, hanem egyenletesen felkenődik.

Sokkal édesebb a mi rudinknál. Összességében jóval tartalmasabb élmény, hiszen míg a magyar egyáltalán nem mondható laktató ételnek, az orosz elfogyasztását követően egész délután nem vágytam már egyéb édességre, szépen telítődött tőle a gyomrom a vacsoráig. Nem rosszabb, nem jobb a magyar túrós rudaknál, de nagyon sok tekintetben különbözik tőlük.

A hazai orosz boltokban is kapható Forrás: Ács Bori

Gyerek tesztelőket kerestünk

Több, napi szinten Túró Rudit fogyasztó óvodás gyereket is megkínáltunk szirokkal, de mikor azt mondtuk, hogy ez olyan, mint a Túró Rudi, a legtöbbjük azonnal közölte:

Nem, ez nem túró rudi – és hajlandóak sem voltak megkóstolni.

Hozzá kell tennünk, hogy ezek a kölykök a hazai turbózott változatokat sem eszik meg: a natúr, étbevonóstól való semmilyen eltérést nem tartanak elfogadhatónak, sem a tölteléket, sem az ízesítést. Amelyik mégis megkóstolta az orosz rudit, ugyanezt mondta: ez nem Túró Rudi. Olyan, mint a jégkrém, csak nem annyira hideg. Finom.