Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalóriabevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökkent azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről. A tendencia, ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható.
Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb kilenc százalékkal csökkent.
A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a kilencvenes évek vége óta egynegyedével esett vissza. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan több mint másfél hektoliter cukros üdítőt vásároltak, addig ez az adat 2014-re 113,5 literre esett vissza. Ez nagyjából megfelel a nyolcvanas évek szintjének,
amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.
Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriabevitel csaknem egyenletes növekedését, és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint most megváltozhat.
A New York Times szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a kilencvenes évek végén kezdett megerősödni, a tudományos kutatások fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására.
Különösen egy, a Szövetségi Járványügyi Hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy
a nyolcvanas és a kilencvenes években a túlsúlyosak aránya mind az ötven államban megnőtt.
Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről.
Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok akkori tiszti főorvosa
2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra,
hasonlóan ahhoz, ahogyan hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság növeli több krónikus betegség kialakulásának kockázatát, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testsúlyát.
Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében is, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek.
A változást hirdető adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a túlsúlyosságnak immár vége:
az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít,
ezért fokozottan kitett a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt – még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető.
A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testsúlya és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as súlyukra fogyjanak vissza,
napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat.
A lap szerint azonban az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke.