Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ki lehet emelni konkrét ételeket, amelyek nyáron biztosan elpusztítanak bárkit. Mesék keringenek a gyilkos pacalokról, amelyek közel sem olyan vészesek, igaz, Torgyán Józsefet tizenöt éve erősen megviselte a csíkokra vágott marhagyomor. Más legendagyártók a csülkös babtól óvják az ebédre indulókat, de hallottuk már a káposztás ételeket is mumusként említeni.
Sajnos mindenkit el kell keserítenünk,
lehetetlen összeállítani a gyomorgyilkos ételek toplistáját
annál az egyszerű oknál fogva, hogy sokan vagyunk sokfélék, sokféle gyomorral és egészségi állapottal. Van, amit egyikünk békésen megemészt, más viszont markolhat is bele a bilagitosdobozba.
Ahhoz, hogy a nyarat emésztési problémák nélkül vészeljük át, igazából csak néhány alapszabályt kell betartani. Alapfokon mindannyian ismerjük a testünket – senkit sem biztatunk otthoni műtétekre, de az elmúlt években legtöbbünknek volt lehetősége megfigyelni, hogy mely ételeket vagy azok kombinációit viseljük nehezen.
A hőség idején ezek a hatások felerősödhetnek: ha
voltak kellemetlen puffadásaink, könnyű kis görcseink a harmadik fokhagymás lángos után,
lehet, hogy a Balaton partján izzadva már az elsőt sem kell betolni, különös tekintettel arra, hogy ilyen helyeken amúgy is belefuthatunk minőségi kihívásokkal küzdő darabokba. Ha akadtak már nehéz perceink egy chilis bab után, ne erőltessük kánikula idején, vagy legalábbis figyeljünk az adagokra.
Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus az Origónak elárulta, hogy "a csípős és zsíros ételekre ugyanaz igaz, mint minden másra: a mérték a lényeg. Egy bizonyos mennyiségben nem okoznak gondot, de van az a szint – ez egyénenként változik –, ami már problémás lehet".
A szakértő kifejtette, hogy a túl sok kapszaicin vérbőséget hozhat létre a gyomorban. Ki jobban, ki rosszabbul bírja ezt, lehetetlen általános érvényűen kijelenti, hogy emez vagy amaz túl durva. „
A gyomor szoktatható,
gondoljunk csak az indaiakra – gyerekkoruktól erősen fűszeres, túl pikáns ételeket esznek, nekik mégis természetes, az ő alapkonyhájukban ez mind benne van. Lehet, hogy a mi emésztésünket az ő menüjük megviselné, nekik mégis ez a normális.” A meleget és a nehéz ételeket együtt főleg az idősebbek és az emésztési problémákkal küszködők képesek kevésbé tolerálni.
A dietetikus a hozzászokásról beszélve példaként említette a sót, amelyre akár két hét alatt rá lehet szokni, de ez fordítva is igaz. Nyáron se sózzunk jobban, a NaCl a szervezetben tartja a vizet, és ezzel felborul a vízháztartás, ami további veszélyeket rejt.
„Nyáron figyelni kell a túl zsíros menükre. Ezek emésztése több energiát kíván a szervezettől, lassabb, hosszabb folyamat.
Amikor amúgy is igénybe vesz bennünket a hőség, ne okvetlen rántott hússal, olajban sült zöldséggel lakjunk jól,
hiszen a panír olyan, mint a szivacs, mindent felszív. Érdemesebb párolt vagy natúr fogásokat választani!”
A legnagyobb veszélyt azonban nem egy túlzabálás miatti belassulás, bordatájéki szúrás okozhatja, hanem egy tisztességes kis fertőzés. Ezek kialakulásának megértése segít abban, hogy tudatosan kerüljük el a bajt.
Az ételek alapanyagai abban a pillanatban változásnak, azaz romlásnak indulnak, ahogy a vágáskor elpusztul az állat, vagy betakarítják a növényt. Mikroorganizmusok, baktériumok és gombák szaporodnak el. Ismerünk olyan helyzeteket, amikor ez hasznos, sőt kívánatos, de az átlagot tekintve a helyzet előbb-utóbb átfordul a fogyaszthatatlanságba. A szituációt pozitív és negatív hőkezeléssel lassíthatjuk: a sütés-főzés és a hűtőszekrény nagy hasznunkra lehet.
A gyorsan romló élelmiszerek kockázata a magas víz- és fehérjetartalomban rejlik.
Ha ez a nem megfelelő hűtéssel vagy a hűtőlánc megszakításával párosul, ezek az élelmiszerek nyáron veszélyesebbé válnak. Ilyenek a baromfihúsból készült és a tojásos ételek, a tej- és tejtermékek, a hidegkonyhai készítmények, a cukrászkészítmények - tudtuk meg a Nébih Élelmiszer- és Takarmány-biztonsági Igazgatóságától.
Kérdésünkre elárulták, az élelmiszer eredetű megbetegedések statisztikája alapján ma már nincsenek olyan konkrét ételek, amelyek gyakorisága a nyárra jellemzőbb, ugyanis a korábban kiemelten veszélyes ételek, mint a majonézes készítmények, a madártej, vagy a sárga krémes sütemények kockázatát biztonságos technológiával csökkentették az előállítók.
A fehérjék a melegben gyorsan bomlásnak indulnak, így adva táptalajt a baktériumoknak.
Igazán körültekintőek a magas fehérjetartalmú alapanyagokkal legyünk: a tengeri csemegék, a halhús gyorsan fogyaszthatatlanná válik.
Ha szeretné tudni, hogyan ellenőrizze a bolti nyers hal állapotát, kattintson ide!
A húsoknak sem barátja a forróság – ne csak az éttermi kínálattól várja el a frissességet, a saját hűtőjében levő, vagy éppen abba kerülő áruval is legyen óvatos!
A nyári ételmérgezések tekintélyes része odahaza történik.
Kerüljük a nyers tojással készült ételeket és a félig átsütött húsokat. A mérgezésért felelős baktériumok zöme a hő hatására elpusztul.
Ha meglepetésszerűen érkezik a hányinger, a gyomorgörcs, és a hasmenés, a láz, kezdhetünk gyanakodni, hiszen ezek az enyhe vagy közepes ételmérgezés tünetei.
A tünetek általában negyvennyolc óra alatt enyhülnek – ha ez elmarad, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ilyenkor, hogy elkerüljük a kiszáradást és átmossuk a szervezetünket, fontos a megfelelő folyadék-utánpótlás.
A nyári ételmérgezések megelőzése érdekében fogadjuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tanácsait.
Ha van rá lehetőség, vigyünk magunkkal az autóban jégakkus hűtőtáskát!
Nem árt, ha több táska és szatyor van velünk, hiszen így elkerülhetjük, hogy a zöldségek, nyers húsok, kész termékek szennyezhessék egymást.
A hűtendő termékeket hűtőszekrénybe, a hűtést nem igénylőket a kamrába, jól szellőző, hűvös helyre érdemes tenni.
Nem árt, ha tartunk a hűtőben egy kis hőmérőt, amellyel ellenőrizhetjük a hőfokot.
Előfordulhat, hogy nem is vagyunk tisztában azzal, hogy az nem működik megfelelően. Jobb, ha nem egy fertőzés döbbent rá minket arra, hogy ideje lenne kihívni a szerelőt.
Akkor hatásos a hűtés, ha a húsokat és a tejet 5 fok alatt tudjuk tárolni. A zöldségeknek és gyümölcsöknek ennél magasabb, 10-15 Celsius-fokos közeg a megfelelő.
A nyers darált húst még aznap készítsük el, minél tovább tároljuk, annál veszélyesebb lehet.
A hűtőbe a termékeket úgy dobozoljuk vagy csomagoljuk, hogy egymást ne szennyezhessék. A tojást is így elkülönítve tegyük be, de előre megmosni nem kell, és nem is javasolt; ha szükséges, inkább felhasználás előtt mossuk meg.
Dr. Szalóki Tibor osztályvezető főorvos, belgyógyász felhívta a figyelmünket arra, hogy a bakteriális fertőzés esetében általában 24 órával számolhatunk, ha ennél tovább tart, jóval súlyosabb helyzetbe kerülhetünk: a szalmonella nem játék, de még a vérhas is előfordulhat – ez, ahogy a neve is mutatja, véres széklettel jár.
„Súlyos esetben a Clostridium difficile fertőzés is felütheti a fejét. Ez a vastagbelet érinti, rendszerint az antibiotikum-használat után jelenik meg, főleg az idősek körében. Súlyos esetben akár halálos is lehet” – mondta a szakorvos.
A belgyógyász kedvező folyamatként beszélt arról, hogy a fiatalok már a kevésbé nehéz élelmiszereket részesítik előnyben. A strandételek viszont tartják magukat, a sült kolbászok, lángosok pedig jellemzően megterhelőbbek, a hőtől amúgy is erősen igénybe vett szervezetet még inkább megdolgoztatják.