A Magyar Élelmiszerkönyv sózott, füstölt, sózott-pácolt és sózott-pácolt-füstölt-főtt, továbbá sült szalonnákat, valamint angolszalonnát különböztet meg. Az egyedüli termék, amelyre aránylag szigorral néznek, a sima sózott, amelyet csak a NaCl tartósíthat.
Minden más típus előállításánál megengedett a gyorspác és rosszéletű komája, a füstaroma is.
Persze a gyártók itt nem állnak meg, hiszen rengeteg egyéb adalék is beléjük kerül – ahelyett, hogy sózva, füstölve tartósítanák az évezredes módszerrel, inkább vegyészekre bízzák a feladat megoldását. Kíváncsiak voltunk, hogy mit kínálnak a hazai boltok: a szeletelt, előre csomagoltakra csaptunk le. Angol-, császár-, baconszalonna került a kosárba, összesen 18-féle.
Mit mond a szakember?
"Minél nagyobb egy állat, annál jobb a szalonnája, egy 300 kilós koca hátából olyan szalonna lesz, de olyan... Az már elég vastag és kellőképpen érett ahhoz, hogy ne legyen rágós a végeredmény. A húsdisznó vékony szalonnája viszont nemcsak vékony, hanem más a szerkezete, a zsírszövete is, annak sose lesz jó szalonnája" – mondta korábban az Origónak Gál József hentes."Sokat számít a takarmányozás és a vágóállat fajtája is, hiszen egy húsdisznó azért húsdisznó, mert úgy alakították a genetikáját, hogy húst növesszen, ne zsírt. A nagyipari sertéstartás nem kedvez a szalonnának, hiszen ott húselőállításra vannak berendezkedve. Nem nagyon vannak már hatalmasra hizlalt, évekig nevelt sertések, így az a kevés felértékelődik, de eleve nagyobbak a költségei egy hosszabb ideig tartott állatnak. Ezért olyan drága a szalonna és a tepertő" – tette hozzá a szakember.
Az elmúlt 15 évben meghonosodott a bacon kifejezés. A szalonnát jelentő angol szó (egyesek szerint a mi Bakonyunkból származik) mögött levő termékkel mégis kevesen vannak tisztában – a közvélekedés szerint, ami szeletelt és fóliacsomagolásban van, az bacon. Pedig nem.
Kezdjük kicsit hátrébb. Attól függően, hogy a sertés melyik részéről hasítják, a szalonna testtáj szerint lehet: toka-, hasaalja-, háta- és oldalszalonna. A császárszalonnát ez utóbbiból készítik, lehet füstölt vagy füstölt-főtt bőrös, pácolt sült, húsos szalonna. Táblásként, darabolva, szeletelve és csíkozva is megtalálható.
A bacon tulajdonképpen megegyezik a császárszalonnával, hiszen szintén oldalszalonnából készül.
Jellemzője, hogy leginkább bőr nélküli árulják, és még vékonyabbra szelik.
Lássuk, mire képes a hazai húsipar 400 kilós, hájtól rengő állatok nélkül. Vajon finomak a szemre szép szeletek? Érdemes végigolvasni a címkéket? A válaszunk a második kérdésre: igen. Annak ellenére, hogy a szalonna egyszerű dolog, rendesen túlbonyolítják ez előállítását, igaz, cserébe gyorsan, korrekt ideig tartó füstölés és érlelés nélkül piacra dobhatják az árut.
A cikk második oldalán nemcsak az árakat, hanem az összetevőket is megmutatjuk, ha megnézik a képeket, garantáltan elképednek majd, mi mindent hozzáadnak ehhez az egyszerű és hagyományos ételhez: a moszatkivonattól kezdve a vízmegkötőkig mindent megtalálunk. Ehhez képest a kilóra kivetített árak nagyon magasak, 2500-nál kezdenek, és az angolszalonnák megközelítik az ötezret is.
Az igazán gagyi verzióknál még azt is ráírják a csomagolásra, hogy süssük meg, persze csak apró, mákszemnyi betűvel. A legtöbbjén ilyen felirat nincs, de azért önszorgalomból mindből készítettünk sültet is. Általánosságban elmondható, hogy a natúr mind rosszabb, és sülés közben elég sok kellemetlenség eltűnik.
Van legjobb? Nem nagyon – könnyebb volt vesztest hirdetni a Família képében, amelyet a CBA-s és a Tesco Value szalonna követ. A győztes kérdéses – ha az összetevők számát nézzük, a Privát hús nyerhetne, de az íze valamiért nem volt az igazi. Ebben a felhozatalban talán a Spar szeletelt baconje tűnt a legharmonikusabbnak, de messze áll attól, amit egy normális világban szalonnának hívunk.
Lapozzanak, a következő oldalon jön a részletes ismertetés!