Ha egy ünnep után maradék van, az nálunk családi hagyomány szerint nagyon jót jelent. Ilyenkor
eloszlik a nagymamákról lányokra és lányunokákra öröklődő szorongás,
a ház asszonya megnyugszik. Ha van maradék, az azt jelenti, hogy elég volt az étel, mindenki jóllakott, nemhogy senki nem maradt éhes, de mindenki degeszre tömte magát. A hagyomány viszont még egy alaptörvényt továbbvisz: ételt nem dobunk ki.
Muszáj újrahasznosítani valahogy a húsvéti maradványokat, méghozzá úgy, hogy lehetőleg ne hasonlítsanak önmagukra – eredeti formájukban addigra már eleget ettünk belőlük. Szerencsére a húsvéti maradékok eléggé jól alkalmazkodó alapanyagok, sok mindent lehet kezdeni velük. Tavaly összegyűjtöttünk egy rakás ötletet, de nem foglalkoztunk eleget a tojással, és a sonka felhasználáshoz is eszünkbe jutottak még receptek, szóval a maradékfeldolgozás 2016. évi kiadása következik.
Ha éppen nem vágyunk rakott krumplira vagy tojáskrémre, akkor saláta is készülhet a resztliből, esetleg nyomhatjuk fasírt közepébe, mint a skótok. A legelvetemültebbek pedig foghatják magukat, és rózsaszínre festhetik tojásukat, méghozzá céklával. Annyira szép lesz, hogy meg sem akarják majd enni, pedig a cékla-torma-tojás jól bevált hármasa miatt még finom is.
A tojássaláta egy teljesen szokványos hidegtáli étel lenne, ha nem a házi mustárunkkal és a saját majonézünkkel készítenénk; így viszont rögtön csúcsgasztronómiai szintre emelkedik. Aki úgy szereti, keverje almával, uborkával, főtt krumplival, vagy amivel szokta, de így, magában is nagyon jó.
Alapanyagok:
A tojásokat felkockázom. A medvehagymát finomra aprítom, és elkeverem az összes többi alapanyaggal.
Alapanyagok:
A céklát megpucolom és felkockázom. A vizet felforralom, beleteszem a céklát és a többi hozzávalót. Lefedve, alacsony lángon főzöm kb. fél órán keresztül.
Hagyom kihűlni, majd beleteszem a megpucolt főtt tojásokat úgy, hogy mindenütt ellepje őket a lé. (Ha kell, átöntöm egy keskenyebb edénybe.)
Két órát állni hagyom.
Kiveszem a tojásokat, megfelezem őket, és a sárgáikat egy kis tálban összegyűjtöm.
Kikeverem a krémet: a sárgákat, a majonézt, tejfölt, tormát simára dolgozom, sózom. Kiskanállal visszatöltöm a krémet a tojások belsejébe. Végül megszórom egy kis friss petrezselyemmel.
Olyan, mintha egy átlagos fasírt lenne, tojással a közepén, de mégis más. Kívül nagyon ropogós, aztán csak egy vékony rétegben veszi körbe a hús a tojást, így végül is ő marad a főszereplő.
Úgy az igazi, ha sikerül lágyra főzni a sárgáját, így a külső, ropogós rétegtől kezdve befelé haladva fokozatosan egyre puhábbak lesznek a rétegek. Ehhez a legjobb, ha már eredetileg krémesre főztük, 1 percig lobogó, forró vízben kell főzni a tojásokat, aztán egészen alacsony lángon folytatni 10 percig.
Alapanyagok:
A húst elkeverem a tojással, és fűszerezem. Egy tálba lisztet, egy másikba pedig zsemlemorzsát szórok. A tojást lisztbe forgatom. Egy tojásnyi húst a tenyeremben ovális alakú, vékony lepénnyé formázok.
A közepébe teszem a tojást, és ráhajtogatom a húst, a széleket összekapcsolom, és
gombóccá formálom úgy, hogy mindenütt beborítsa a hús a tojást.
A gombócot zsemlemorzsába forgatom. Így teszek az összes többi tojással is. Egy lábosban olajat forrósítok, a gombócokat aranybarnára sütöm. Papírtörlős tálba szedem őket. Hidegen, piknikebédnek is jó!
Tavaly is salátába került sonkamaradék, kelkáposzta mellé, idén lencsével párosult és mandarinnal. Húsvét után a konyha legnagyobb kincse a sonka főzőleve, fantasztikus, intenzív füstölt íze van. Mivel sok marad belőle, egy részét mindig lefagyasztjuk és később bableveshez, főzelékhez használjuk, most pedig benne főztük meg a lencsét, sőt egy leveshez is felhasználtuk.
Alapanyagok:
A lencsét egy éjszakára beáztatom, leöntöm róla a maradék vizet. Sonkalében, 2-3 babérlevéllel teszem fel főni. Alacsony lángon éppen csak puhára főzöm – figyelek rá, hogy megpuhuljon, de a szemek egészben maradjanak.
Leszűröm, hagyom kihűlni. A mandarinról éles késsel levágom körben a héját, a gerezdeket pedig egyenként kivágom a hártyák közül. Így járok el az összes mandarinnal, a filézés közben kicsorduló levet szorgosan a lencsére öntögetem.
A sonkát felcsíkozom, a lencséhez keverem.
Az olajból, ecetből, sóból és borsból öntetet keverek, és meglocsolom vele a salátát, végül a friss petrezselymet is belevagdosom.
A leveshez:
A gombóchoz:
A leveshez a répákat megpucolom, felkarikázom, a karalábét is pucolom, kockázom. Egy lábosban kevés vajat olvasztok, beleforgatom a zöldségeket. Felöntöm a sonkalével, és puhára főzöm őket. Ekkor teszem bele a zöldborsót.
A gombóchoz ledarálom a sonkát. A zsemlét vízbe vagy tejbe áztatom. Alaposan kinyomkodom, és a sonkához adom. Egy tojást is beleütök, és alaposan összekeverem a masszát, kevés friss petrezselymet is keverek bele. Nedves kézzel gombócokat formázok a masszából, és óvatosan a levesbe csúsztatom őket. Nem keverem el, csak összerázom, hogy mind a felszín alá süllyedjen. Lefedem, és közepes lángon kb. 10 perc alatt puhára főzöm őket.
Tálaláskor friss petrezselymet, ha van kéznél, friss medvehagymát szórok a levesbe, és tejfölt kínálok mellé.