„Az kizárt dolog, nem eszem meg!
Én csak a rántott húst szeretem.”
Mondja a középsős, még a karjait is keresztbe rakja, nyilván tőlünk látta, hogy így nyomatékosabbnak tűnik a mondandója. Ő tényleg rántott húst enne mindennap. Meg sült krumplit. Palacsintát. Tésztát. Húslevest. Na meg virslit.
A saját gyerekeim és a körülöttem élő kölykök nagy része – ha rajtuk múlna – legszívesebben ezeken az ételeken élne nap mint nap. A szülőkön pedig egyre nagyobb a nyomás, egyre több irányból kapjuk az ívet. A gyerek minden étkezéshez egyen zöldséget, a pékáru legyen teljes kiőrlésű, a főzelék sószegény, az olajban sütésről pedig meg kéne feledkezni, csakúgy, mint a cukorról.
Na de mit tegyen a lelkiismeretesen, gondosan főzőcskéző anyuka, akinek a megátalkodottan komisz gyereke laza csuklómozdulattal lök el magától minden rántott hústól különböző ételt? A feje tetejére áll, hogy kitaláljon valami olyat, amit a kölyökbe tud diktálni, ugyanakkor nem csak a gyomrot tömi meg, de van valódi tápértéke is. Nem reprezentatív felméréseink szerint az alábbi ételek az óvodás és kisiskolás korosztály finnyásabbik hányadán komoly sikereket értek el, és
ha nem is erről álmodik minden dietetikus, biztosan egészségesebbek a mindennapi palacsintánál.
Az én gyerekeimet legjobban a formákkal lehet átverni: valamiért ellenállhatatlanul vonzódnak a gombócokhoz, minden jöhet, amit ebben a formában lehet adagolni, a túrógombóctól a grízgombócon át a fasírtgolyóig. Jól működik még a nyársas trükk: ha valamit fel lehet szurkálni egy botra, és arról rágcsálni, az nagyon vicces, még jobb, ha mártogatni is lehet vele.
Ami még egy mindent felülmúló szerkezet, az a rizses hús, ebbe sok olyasmit lehet belecsempészni, amit amúgy külön nem biztos, hogy megennének – apróra vágott, reszelt zöldségek, rizs helyett bulgur, köles, kuszkusz és így tovább. A lejjebb olvasható bulguros-csirkés piláf kiegészítő fegyvere az édes aszalt gyümölcs és a fahéj, amitől olyan érzést kelt a gyerekekben, mintha édességet ennének, ez jól működik. Végül még jön egy húsmentes fogás is, a töltött krumpli – ha hajónak hívjuk, máris nagyobb lesz a népszerűsége.
Alapanyagok:
A húsgombóchoz:
A szószhoz:
A húsgombóchoz alaposan összegyúrom az alapanyagokat. A szószhoz a hagymát és a répát lereszelem, vagy aprítógépben összedarálom, és egy nagy lábosban az olívaolajon megpárolom.
Míg párolódik, kis pingponglabdányi golyókat formálok a húsos masszából, és a hűtőbe teszem.
A zöldséges keveréket felöntöm a paradicsommal, a vízzel és a tejjel, ízesítem sóval, oregánóval, és felforralom. Amikor forr, alacsonyra veszem a lángot, és óvatosan, egyenként belesüllyesztem a húsgolyókat. Nem keverem, csak a lábos két fülét megfogva óvatosan összerázom úgy, hogy mindegyik golyó megtalálja a helyét a szószban. Lefedve körülbelül fél óra alatt megfőzöm.
Mogyorószószos csirkenyársak
Alapanyagok:
A mártáshoz:
A csirkemellet a hosszanti oldalától kétcenti vastag csíkokra vágom, és kígyózó formában felszúrom a pálcikákra. A páchoz összekeverem a szójaszószt a lereszelt fokhagymával, a mézzel és az olajjal.
Ezzel a keverékkel kenem be a húst, majd minimum fél, de inkább jó néhány órára a hűtőbe teszem. Ha ezzel megvagyok, a sütőt előmelegítem 180 fokosra, és egy tepsit vagy sütőlapot kibélelek sütőpapírral. Ráfektetem pálcikákat, és körülbelül 20 perc alatt megsütöm. Közben a kókusztejet összeturmixolom a mogyoróvajjal és a lime levével. Rizs és csíkokra vágott uborka passzol hozzá.
Alapanyagok:
Az aszalt gyümölcsöket a narancslébe áztatom. A csirkehúst kis falatnyi darabokra vágom, és egy mély serpenyőben, az olívaolajon nagy lángon megpirítom. Kiveszem, félreteszem, majd a felkockázott padlizsánt is
nagy lángon átpirítom – éppen csak annyira, hogy színt kapjon.
Visszateszem a csirkét a serpenyőbe. Hozzáadom a gyümölcsöket narancslevestül, fűszerezem, sózom, majd a bulgurt is rászórom, elkeverem. Annyi húslevest öntök rá, hogy éppen ellepje. Alacsony lángon főzöm addig, míg a bulgur magába nem szívja a húslevest.
Az édesburgonyát nagyon szeretik, egyszerűen azért, mert édes. Ezenkívül még abban is különbözik az egyszerű krumplitól, hogy rengeteg – a sima burgonyánál jóval több – vitamin és ásványi anyag van benne. A bab remek fehérjeforrás, most ráadásul az aktuálisan nagyon menő, szuperélelmiszernek számító azukibabbal készítettem, amivel csodálatos tulajdonságai miatt korábban már brownie-t is sütöttünk. Persze ez az étel simán elkészíthető egyszerű krumplival és hétköznapi babbal, úgy is nagyon jó lesz a végeredmény.
Alapanyagok:
Az édesburgonyákat alaposan megmosom, és hosszában félbevágom. A sütőt előmelegítem 200 fokosra. A burgonyákat a vágott felükkel felfelé egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezem. Vékonyan megkenem olívaolajjal, sózom.
Körülbelül negyed órára a sütőbe teszem őket. Amíg sülnek, elkészítem a babot: az apróra vágott hagymát, fokhagymát az olajon megpárolom, hozzáadom a paprikát és a babot, majd a paradicsomot is, és néhány perc alatt összefőzöm.
Ha az édesburgonya megpuhult, kiveszem a sütőből.
A burgonyákra kanalazom a babot, és pár percre visszateszem a sütőbe. Tejföllel, esetleg reszelt sajttal a tetején tálalom.
Van finnyás gyerekük? Mivel etetik? További ötleteket várunk kommentben!