A McDonald'snál jobb az alapanyag, mint otthon

A felmérések szerint minél nagyobb egy cég, annál nehezebb szeretni, de a multinacionális cégek egy része különösen sok kritikát kap: előítéleteink vannak velük szemben. Pedig az utóbbi időben sokat változtak, megnéztünk hármat közelebbről is.

Lassan Magyarországon is mindenki számára ismerőssé válik a fenntarthatóság fogalma, bár az az érzésünk, hogy a pontos jelentése nem feltétlenül egyértelmű a hazai fogyasztók számára. Pedig a meglehetősen elitista biominősítéssel szemben a fenntarthatóság valóban közös ügyünk, és egyáltalán nem elvi alapon. Egyszerű igazságnak tűnik ugyanis, hogy ha valaminek a termelése hosszú távon nem tartható fenn, mert vagy tönkreteszi a környezetet, vagy megszünteti az alapanyag forrását,

akkor azt érdemes másképp csinálni.

Az állatjóléti és más, etikus szempontok alapján történő fejlesztéseknek is konkrét gazdasági hasznuk lehet, a számok azt mutatják, az ilyen beruházások jobb minőségű terméket hoznak létre. A fenntarthatóság tehát egyáltalán nem valami idegen, távoli jelenség, a megfelelő döntések akár rövid távon, pár év alatt kedvező eredményeket hozhatnak.

A fenntarthatóság persze ezzel egy időben rendkívül divatos téma is, segítségével kedvezőbb kép alakítható ki a vásárlókban. Messziről jött ember azt mond, amit akar – szoktak legyinteni sokan, de a nálunk szerencsésebb országokban olyan civil szervezeti hálózat működik, amely valódi hatással képes lenni a piaci szereplőkre. Minél gazdagabbak a fogyasztók, annál inkább hajlamosak elvi alapon dönteni, és ezzel változásokat kikényszeríteni. Viszont ezeknek a változásoknak az eredményeit – pont a multinacionális működésnek köszönhetően – számos vállalat esetében mi ugyanúgy élvezzük, mint azok, akik kiharcolták.

Három nagyon ismert, sokat szidott céget kérdeztünk, ők mit tesznek a fenntarthatóságért.

Tesco

A Tesco hosszú időn keresztül mindenféle szempontból a nagyvállalatok működését figyelő civil szervezetek egyik legtöbbet kritizált cége volt.

Elképzelhető, hogy egyszer csak megszólalt a cégvezetők lelkiismerete, de az is lehet, hogy a sok negatív cikk egy idő után meglátszott a forgalmon.

Akárhogy is, most már évek óta szinte csak jót hallani felőlük. Legalábbis, ha a globális és a brit médiát nézzük, ott mindenképpen, ugyanis az Egyesült Királyságban a cég 2015-ben 6500 civil szervezet véleménye alapján ötödik lett a legkedveltebb cégek listáján.

A változás számos fejlesztésnek köszönhető, alaposan átalakult a Tesco saját márkás textileinek gyártási háttere, és az élelmiszerek között is egyre több a fair trade és a fenntartható minősítésű. A legfontosabb kategóriák a globálisan is érzékeny ennivalók, mint a halászati termékek, kávé, tea, kakaó, banán. A halak és más tengeri herkentyűk területén például idén már több mint 80 hal és más tengeri herkentyű rendelkezik MSC-minősítéssel, azaz jóváhagyta származásukat a Marine Stewardship Council nevű, halászatot monitorozó nemzetközi szervezet.

Nem feltétlenül drágább a fair trade Forrás: Tesco

Nagyon szerettünk volna minden kategóriában hasonló számokat látni, de sajnos a magyar Tesco rendszerében nem tartják nyilván a termékek ilyen jellegű minősítését, így

azt sem tudták megmondani nekünk, mennyire fogékonyak a magyar vásárlók az etikus fogyasztás értékeire.

Nem mintha túl sokat lehetne várni a hazai fogyasztóktól, akik minden piaci felmérés szerint elsősorban árérzékenyek, a morális tényezők legfeljebb elméleti síkon befolyásolják a döntéseiket. Csak összehasonlításképpen: az amerikai vásárlók 56 százaléka nem veszi meg olyan cég termékét, amelyet etikátlannak gondol. Az már más kérdés, hogy ki mit tart etikátlannak.

A halakon az MSC logóját kell keresni Forrás: msc.org

A Tesco saját szakértőket alkalmaz, akik kidolgozzák a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos, globális minőségbiztosítási elvárásait, de követik az EU ezzel kapcsolatos irányvonalát is. Szóval nem csak a saját márkás termékek területén sikerült hatalmasat előrelépni az elmúlt tíz évben. És még az élelmiszer-pazarlás ellen is harcolnak, úgyhogy már nem csak a marcipános szaloncukruk miatt szeretjük őket.

Ikea

A fenntarthatóságot szinte kezdetektől a keblére ölelő Ikea esetében már meg sem lepődtünk, amikor

nemrégiben egyből ezzel marketingelték az új lazacos szendvicsüket.

Mivel a hal eleve megfelelő minősítésű, azzal tudták még fokozni, hogy olyan fogást találtak ki, amivel az állat minden részét hasznosítani tudják.

Minden részét beletették Forrás: Origo

A Svéd Finomságok Boltja és az Ikea éttermei nem a gigászi választékról ismertek, cserébe számos termékük fenntartható forrásból származik. Azt gondoltuk volna, a halak területén találjuk a legtöbb bűntudatmentes ételt, és persze ott is jól állnak, 6-7-féle MSC- vagy ASC- (a haltenyésztőket felügyelő szervezet) minősítésű lazacot és heringet lehet kapni, de képzeljék,

az italok leelőzték ezeket 10-11 biotermékkel.

Ezeken kívül még találhatunk csokoládét, sajtot, kávét, lekvárt, mustárt és uborkát is, ami nem bántotta a Földet, és az embereket sem, amíg elkészült.

Konkrét adatot itt sem kaptunk arról, mennyire veszik ezeket a termékeket a vásárlók, de annyit elárultak, hogy fogékonyak a hazai fogyasztók. Persze nem annyira, mint azokban az országokban, ahol a fenntarthatóság régebb óta fontos téma, de majd csak beérjük őket egyszer. A legnépszerűbbek egyébként a kávék, lekvárok és üdítők.

Tudjuk, hogy telhetetlenek vagyunk, de az étteremben minden bizonnyal szépen fogyó magyar csirkénél is örülnénk, ha a nem túl kívánatos broiler szintnél feljebb lépne a cég. Különös tekintettel rá, hogy ez az egyetlen alapanyag, amit Magyarországról szereznek be – nem csak az óceánok fontosak ugyanis.

McDonald's

Igazán nem vagyunk a McDonald's elvakult rajongói, sőt. De amióta 2011-ben a McGourmet szakácsversenyen közelről megnéztük, és más ételekben ki is próbáltuk, milyen alapanyagokból dolgoznak, egy rossz szavunk nincs rájuk. Bármennyire is

divat ugyanis szidni őket, valójában sokkal jobb minőségű húst és tojást használnak,

mint az átlag magyar háztartás.

Átlagon felüli alapanyagok Forrás: Táfelspicc

A helyzet azóta tovább javult, Csupa jó hírünk van: tojásból például csak mélyalmos vagy szabad tartásból származót használnak. A kizárólag a vállalatnak szállító telepen a szabályokban foglaltaknál is kevesebb tyúk él egy légtérben, és úgy rendezik el őket, hogy ne zavarják egymást.

A csirkehúst biztosító farmon is a szokásosnál jobb dolguk van az állatoknak. A Master Good telepén a csirkék ülőrudakkal és

szalmazsákokkal rendelkeznek, porfürdőznek,

természetes fényben élnek, és az alom nem bántja a lábukat. Ráadásul a McDonald's azt állítja, az állatjóléti fejlesztések gazdaságosabbá is teszik a működést.

Még gazdaságos is Forrás: mastergood.hu

A halfiléhez felhasznált tőkehal pedig kizárólag MSC-minősítésű, tanúsítvánnyal rendelkező forrásból származhat, így

minden egyes halpogácsa visszakövethető egészen a halgazdaságig.

A kávézókban valószínűleg komoly mennyiségben eladott kávé is fenntartható termelésből érkezik, és ha ez még mindig nem lenne elég, a McDonald's azt tervezi, hogy 2020-ra nullára csökkenti a szemétlerakókra kerülő hulladék mennyiségét.

Nem azt mondjuk, hogy szeretni kell a mekis kaját, mert mi sem vagyunk oda érte. De nagyon úgy néz ki, hogy a felhasznált alapanyagok tekintetében simán verik a hazai vendéglátóipari mezőny nagyobb részét.