Miért eszünk szilveszterkor virslit?

Volkswagen currywurst sausages with the lettering "Volkswagen genuine part" are piled in a vat, awaiting to be packaged at German car manufacturing giant Volkswagen's sausage manufacturing plant, at the VW headquarters in Wolfsburg on April 21, 2016. The sausage has been manufactured in house since 1973, and distributed to factories worldwide, as well as to local food retailers. / AFP PHOTO / John MACDOUGALL / TO GO WITH AFP STORY

Számos szilveszteri szokás hátterében komoly hagyományok állnak, ezért úgy gondoltuk, biztosan a virslizésnek is van valami oka. Nincs.

Újévkor lencsét kell enni, meg malacot, hogy sok pénzünk legyen, csirkét semmiképpen, mert elkaparja a szerencsénket, ezt mindenki tudja. De

vajon van valami a nagyon jellemző virslifogyasztás hátterében is?

Úgy tűnik, semmi, így akár abba is hagyhatjuk.

Legalábbis minden forrás azt állítja, hogy nincs semmi értelme. Vélhetően leginkább a malacevéssel lehet összefüggésben, elképzelhető, hogy van valami köze az olcsósághoz és a könnyebb elkészíthetőséghez is.

Bőrös az igazi Forrás: Táfelspicc

Egyes vélemények szerint éjfél előtt nem is szabad virslit enni, de őszintén szólva velünk már többször előfordult, hogy megtettük. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy a gyártói és kereskedői statisztikák szerint virsliben is egyre inkább a minőségi termékek irányába tolódik a fogyasztás. Az már más kérdés, hogy valójában mennyi sertés van a szilveszterkor megevett termékben, tekintettel rá, hogy a szója, a baromfi és a marha is a kategória népszerű alapanyaga.

Ha jó virslit szeretne, már a boltban olvassa el az összetevőket.

Keresse azt, amelyikben a legtöbb hús és a legkevesebb adalékanyag van.

Ha lehet, ne azt válassza, amelyikben szója vagy mechanikusan szeparált hús – csúfnevén fehér takony található.

Figyelem: a békebeli, nosztalgia, mangalica fogalmak nem szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben, jelentésük törvényileg nem körülhatárolt, magyarán hiába hangzik jól, a minőséghez nincs közük.

Tudta?

A virsli Johann Georg Lehner nevéhez fűződik, aki a frankfurti céhek szabályai elől (amelyek tiltották a sertés- és marhahús keverését egy termékbe) Bécsbe ment, ott nyitott üzletet, és elkészítette a virslit, amely kétféle húsból – sertés és marha – készült, juhbélbe töltött és enyhén füstölt áru volt. A bécsi virsli őse, a frankfurter Würstchen – enyhén füstölt, csak sertéshúsból készült, juhbélbe töltött virsli – egy 1860 óta eredetvédett termék, kizárólag a Frankfurt körzetében, megadott alapanyagokból és módszerrel készített terméket lehet így nevezni.

A virsli az egész Monarchiában gyorsan népszerű lett, innen is eredhet a városi szilveszteri menübe kerülése. A virslifogyasztásnak nincsenek paraszti hagyományai, hiszen eleve az iparosodással párhuzamosan, mindössze kétszáz éve megjelent termékről van szó, viszont mivel sertéshúsból készült, kompatibilis volt a sertéshús újévi fogyasztását szorgalmazó hagyományokkal.