Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ön is hiába keresett kacsahájat a piacon és a hentesnél? Sajnos rossz hírünk van, egy darabig még valószínűleg kénytelen lesz nélkülözni.
Az első madárinfluenza-megbetegedést 2016 novemberében egy tótkomlósi pulykafarmon mutatták ki
a szakemberek, és akkor még a 9000 egyedből álló állomány elpusztítása is hírértékkel bírt. A számok azóta alaposan megnövekedtek, és a termelési módszerek miatt elsősorban a víziszárnyasok vannak veszélyben.
A mostani vírus egy Ázsiából és egy Szibériából migráló madár találkozásából született – tudtuk meg Csorbai Attilától, a Baromfi-terméktanács igazgatójától. A betegséget a vadmadarak terjesztik, a vírus nagyon ellenálló, és
minden típusú, háznál tartott szárnyasra veszélyt jelent.
A csirkék és pulykák számára is kockázatos az idegen madarakkal való érintkezés, a megbetegedések aránya azonban jóval magasabb a víziszárnyasok körében. A különbség abból adódik, hogy a csirkék és pulykák esetében jóval gyakoribb az intenzív tartás, amikor csak zárt helyen tartózkodnak, míg a kacsa és liba esetében jellemzőbb az extenzív termelés, így nagyobb az esély a fertőzésre. A tojásokért felelős tojóállományt is veszélyezteti a betegség, így jelenleg
az egyébként kint kapirgáló tyúkokat is be kell zárni,
hogy ne érintkezhessenek beteg madarakkal.
A csirkénél és pulykánál tehát nem kell kínálat-visszaesésre számítaniuk a vásárlóknak, az érintett állomány legfeljebb 5 százaléka kerül ki ebből a kategóriából, de a kacsa- és libahússal már lehetnek problémák.
Nagyságrendileg közel 3 millió madarat kellett megsemmisíteni
az influenzajárvány kitörése óta, és még nem lehetünk benne biztosak, hogy vége van.
Megkérdeztük az egyik legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi baromfihúsforrásként a Tescót, náluk mire lehet számítani. A cég sajtóosztálya úgy nyilatkozott, bár az áruházakban december óta valóban elképzelhető időnként a víziszárnyaskészlet csökkenése, de folyamatosan dolgoznak rajta, hogy mennyiségbeli kiszolgálási probléma ne merüljön fel, és a megszokott színvonal megmaradjon.
Azt is írták, hogy mivel a Tesco évek óta kizárólag magyar baromfit forgalmaz,
a kínálat fenntartása mindenképpen feladatot jelent.
Az ellenőrzési folyamat már a kiválasztáskor megkezdődik, az első beszállítás előtt a cég átfogó vizsgálatokat folytat le annak érdekében, hogy minden előírásnak megfeleljen a partner. Ezt követően folyamatos technológusi látogatásokkal és harmadik fél általi auditokkal (amelyek része a széles körű, állattartó telepekig terjedő nyomonkövetési teszt) győződnek meg az áruházlánc minőségbiztosítási szakemberei arról, hogy a hús megfelelő minőségű és eredetű.
A csirkék kizárólag állatorvosi igazolással érkezhetnek a vágóhidakra,
majd ott újabb állatorvosi vizsgálatokon esnek át, és csak ezt követően adják el őket. A szigorú, többlépcsős minőségellenőrzési rendszer része a szállítóknál végzett mikrobiológiai vizsgálat. Ezt követi a raktárban a címkézés, csomagolás-ellenőrzés és tárolási próba, végül a kihelyezést megelőző érzékszervi vizsgálat. A cég a vásárlók visszajelzései alapján az elégedettség mellett az eladott áruk minőségét is monitorozza.
Tekintettel rá, hogy a környező országok ugyanúgy érintettek a járványban, Csorbai Attila szerint
az importáruval való pótlás nem jelenthet megoldást a kínálatban jelentkezett buborékra.
A magyar termelés egyébként is erősen exportorientált, úgyhogy a milliós nagyságrendű megsemmisítés hiába érinti persze a magyar vásárlókat is, sokkal nagyobb veszteséget jelent az ágazat számára.
Számos, Európai Unión kívüli ország már novemberben importtilalmat rendelt el a Magyarországról származó baromfitermékekre, de a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az unión belülre valamennyi, korlátozás (védő- vagy megfigyelési körzet) alá nem vont területről lehet baromfit és termékeket is kivinni. Itthon, ahol nincs megfelelő forrással rendelkező bolt, ott
a fogyasztók átmenetileg kénytelenek lesznek megbékélni a hiánnyal.
Állandó kérdés, hogy mikor lesz megint elég kacsa és liba. Nyilván a Baromfi-terméktanács igazgatója sem tud konkrét dátummal szolgálni, de némi támpontot azért adott a várható történésekkel kapcsolatban.
Csorbai Attila becslése szerint attól a naptól kezdve, amikor nincs több kitörés – vagyis nem mutatható ki a fertőzés az állományban –, és feloldják a zárlatokat, megkezdődhet a betelepítés. Ezt a 30 napig tartó időszakot pecsenyekacsa esetében minimum héthetes termelési ciklus követi, ez hízott kacsa és liba esetében további 3–5 hónapos periódus. További minimum egy hónapot jelent a keltetési idő, ami kitolja a határidőt. Összességében tehát
pecsenyekacsára a járvány végétől legalább 3 hónapot kell várni, hízott víziszárnyasra pedig 6 hónapig leginkább csak vágyakozhatunk.
Amikor egy termékből hiány keletkezik a piacon, az gyakran jelent automatikus drágulást, és a víziszárnyasok elhivatott rajongói ez alapján most joggal tarthatnak növekvő áraktól. Csorbai Attila szerint azonban erre kicsi az esély.
Pusztán matematikai alapon persze lehetséges lenne, de mivel a hazai kacsa-liba fogyasztás évente mindössze 3-4 kilogramm átlagosan, és ez is jellemzően szezonális, nem valószínű, hogy tömegek igényelnék itthon a napi betevő libacombjukat. „Azt szoktam erre mondani, hogy
ha fél évig nem lehet kaviárt kapni, attól még nem szállnak el a magyar árak, mert nincs akkora igény”
– fogalmazott a Baromfi-terméktanács igazgatója.
Azt a szakember is elismerte, hogy
a helyzet minden eddiginél súlyosabb,
hiszen a két évvel ezelőtti kitörésnél aránylag rövid idő alatt sikerült lokalizálni a fertőzést, és az iparág megúszta pár tízezer madár elpusztításával, míg most milliós nagyságrendben kellett állatokat leölni, és még nem sikerült a végére járni. De ez a veszteség sokkal inkább a hazai gazdaságot érinti pillanatnyilag, mint a fogyasztókat, jelenleg 3 milliárd forintra becslik a mértékét. Hogy aztán a következő őszi-téli szezonban mennyire érvényesülnek az árakban a mostani károk, azt egyelőre szinte lehetetlen megjósolni.
A járvánnyal, a kitörésekkel és a kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatban a Nébih külön erre készült honlapján minden információ megtalálható.
