Ahol gyerekek vannak, ott semmi nem a tervezettek szerint történik. Például kitaláltam, mi lesz a menü az ünnepekkor, meg is vásároltam hozzá mindent, de hát ember tervez, gyerek végez – lebetegedtek. Betyárbecsület ide vagy oda, két beteg gyerek és negyvenfokos láz mellett esélyesen ugrik a nyusziformájú macaron, a francia főzött krémes desszert és a fine dining jegyében tervezett szűzérme is. Helyette lett egy csodálatosan egyszerű és finom, linzertészta-alapú finomság.
Nézzünk szét, hogy van-e otthon 24 cm átmérőjű pitetál, mert az adott mennyiség ekkorába fog beleférni. A forma akkor a legjobb, ha kerámia, de persze lehet fém kerek forma, vagy akár szilikon is. Utóbbival vigyázni kell, mivel nem merev, velem előfordult már, hogy amikor vettem ki a sütőből a forró, még nem teljesen szilárd tésztát, kettétört az alja. Bármelyik sütőformát is használjuk, nem kell kivajazni, mert a sütemény tésztájában eleve annyi a vaj, hogy ha akarna, sem tudna az edényhez tapadni, ragadni. Szükségünk lesz még gyúródeszkára, sodrófára, egy nagyobb tálkára, lábosra, fakanálra, folpackra és sütőpapírra.
Tészta hozzávalói:
Töltelék hozzávalói:
Elkészítés:
A száraz hozzávalókat – finomlisztet, kristálycukrot – nagyobb méretű tálkába öntöm, kis gödröt formázok a közepébe, erre ütöm a tojást. A teavajat még hidegen kisebb darabokra vágom, a tálkába szórom, és elmorzsolom a többi hozzávalóval.
Nagyon fontos: nem gyúrom a tésztát, hanem morzsolom, nem szabad, hogy kézmeleggé váljon a vaj és a tészta.
Ha megvagyok vele, két cipót formázok belőle 1/3-2/3 arányban: az 1/3 rész megy majd a tetejére, a 2/3 rész lesz az alapom, ezeket külön-külön folpackba teszem, és beteszem a hűtőbe negyed órára, közben előmelegítem a sütőt 180 fokra.
A gyúródeszkát vékonyan kilisztezem, majd a tészta aljával kezdek: picit nyújtok rajta, megszórom a tetejét is egy kis liszttel, mert nagyon tapad a zsiradék mennyisége miatt, ezután körülbelül akkorára nyújtom, mint a sütőformám alja és oldala.
Ha nem sikerül pont kerek formára nyújtanom, akkor sincs semmi gond:
lecsipkedem a maradékot, a tésztalapot a formába helyezem, és ezekkel a darabokkal foltozom a kellő helyen a tésztát. Nem fog látszódni, és ha ügyes vagyok, a tészta sem lesz vastagabb itt-ott.
Beteszem a felmelegedett sütőbe 10 percre. Ha fagyasztott meggyel dolgozom, értelemszerűen a sütés előtt órákkal kiveszem a fagyasztóból, hogy teljesen kiolvadjon és lecsöpögjön. Ha befőtt meggyet használok, leszűröm a levét, hogy ne áztassa el a tésztát a sütéskor, a melegítés alatt ereszt annyi levet, amennyire szükségem lesz, hogy ne legyen száraz a kész tészta. Közepes lángon felteszem a leszűrt, lecsepegtetett meggyet. Amikor a hőtől újra egy kevés levet eresztett, hozzáadom az étkezési keményítőt, a mogyorót, és tovább kevergetem. Ha a meggy kifőtt levét már felszívta a keményítő és a mogyoró, akkor lesz jó a töltelékem. Leveszem a tűzről, félreteszem hűlni egy kicsit.
Közben a tetejére szánt tésztát sütőpapíron kinyújtom. Kiveszem a sütőből az alaptésztát, rákanalazom a tölteléket, szépen elegyengetem. Ezután a töltelékes alapra – sütőpapírral felfelé – ráfordítom a tésztát, és óvatosan lehúzom róla a papírt. Azért
fontos, hogy a töltelék már ne legyen forró, amikor a formába kanalazom,
hogy ne ázzon szét a tetejére fordított tészta, és könnyen tudjak vele dolgozni. Amikor ez megvan, villával megszurkálom a tésztát, hogy ne repedjen meg a teteje a hő hatására.
Nagyjából 25-30 percig sütöm, de mivel minden sütő teljesen másképpen működik, addig hagyom, ameddig szép aranybarna nem lesz a teteje. Kiveszem, és hagyom a formában teljesen kihűlni, csak ezután vágom fel, így biztosan nem morzsolódik vágáskor.
Egy hétig eláll, de amennyire finom, garantáltan nem marad rajtunk.