Régi iratokból tudjuk, hogy a magyar kolbásznak 600-700 éves múltja ismert, neve „kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” változatokban fordul elő.
Egy anekdota szerint Bonaparte Napóleonnak köszönhetjük a csabai kolbászt. A napóleoni háborúk során az angolok blokád alá vették Európa kikötőit, és hiánycikk lett a bors, amellyel akkoriban a kolbászt fűszerezték. Ekkor találhatták ki a csabai mesterek, hogy
a helyben megtermelt paprikával helyettesítik a borsot.
Borsot azóta sem tesznek a kolbászba Békéscsabán, viszont sehol ennyi pirospaprika nem kerül bele.
Az igazi csabai lehet vékony- és vastagkolbász. Utóbbit más vidéken élők szaláminak nevezik, de a csabai kolbász nem szalámi, hiszen a hús sokkal nagyobbra van aprítva, mint a szalámikban.
A város és a környék legismertebb hagyományos kézműves terméke európai uniós földrajzi területvédelem alatt áll, 2013 óta hungarikum. A város azon van, hogy Csabai márkanéven ne kerülhessen ki olyan élelmiszer, ami nem prémiumminőségű.
Szarvas Péter polgármester kezdeményezésére néhány békéscsabai őstermelő létrehozott egy egyesületet azért, hogy a Csabai név kizárólag prémiumkolbászok címkéjére kerülhessen rá.
Ebben a prémiumtermékben benne van a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is. A városunkban élő két nép, a magyar és a szlovák évszázados barátsága, hagyományainak, kultúrájának esszenciája. A mi feladatunk, hogy ezt az értéket megőrizzük, ápoljuk, és továbbadjuk gyermekeinknek”
– mondta Szarvas Péter.
A városnak van kolbászrendelete, kolbászkatalógusa, kolbásztérképe, amelyen feltüntetik a helyi termelőket. Az önkormányzat támogatja a kistermelőit, hogy rendszeresen jelen legyenek piacokon, gasztroeseményeken, ennek részeként május 13-án, szombaton a budapesti Hold Utcai Piacon 10 órától 14 óráig kóstolhatjuk meg a békési ízeket.