A fruktóz, azaz gyümölcscukor kémiailag az egyszerű cukrok közé tartozó szénhidrát. Táplálékunkban önállóan, egyszerű cukor formájában van jelen. A szacharóz – ami nem más, mint a répacukor – két molekulából, glükózból és fruktózból épül fel, míg a frukto-oligoszacharidok 3–10 molekulából álló fruktózláncok. A fruktózt tartalmazó szénhidrátok egy része az emésztés során egyszerű cukrokká bomlik, és felszívódik fel a vékonybélben.
A kiegyensúlyozott táplálkozás nagyjából 10 g fruktózt tartalmaz naponta.
A természetes fruktózforrások a gyümölcsök és a zöldségek, amelyek fogyasztásával a szervezet számára éppen elegendő mennyiségű cukrot eszünk meg. Az emberek mintegy felénél napi 50 g körüli vagy azt meghaladó fruktóz fogyasztása valamilyen bélrendszeri tünettel jár.
Egy átlagos, változatos étrendben a szénhidrátbevitel körülbelül 3 százaléka a fruktóz, azonban a magas fruktóztartalmú és fruktózzal édesített termékek megjelenésével és ezek egyoldalú, túlzott fogyasztásával ez a mennyiség már a tünetokozó intervallumba eshet.
A fruktózt napjainkban a répacukor helyett számos élelmiszeripari termék édesítésére használják.
Megtalálhatjuk a sütemények, kekszek, müzlik, müzliszeletek, reggelizőpelyhek, üdítőitalok, csökkentett szénhidráttartalmú termékek receptúrájában. Az élelmiszerek egyrészt glükóz-fruktóz szirupként, invertcukorként vagy a – répacukornál több fruktózt tartalmazó – izocukorként tartalmazzák. A fruktózt olyan készítményeknél is alkalmazzák, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen, mint például piskótákban, lekvárokban, csokoládékban.
A fruktóz malabszorpció egy emésztési zavar, amely az esetek zömében átmenetileg áll fenn. A fruktóz felszívódása normálisan a vékonybélből történik, az emésztési zavarban azonban a fel nem szívódott gyümölcscukor tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok használják fel. A vastagbélben található baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat és hangyasavat szintetizálnak, amelyek a bélnyálkahártyát irritálhatják, gyulladást okozhatnak. Emellett még gáz (hidrogén) képződik.
Ezek összessége vezet a jellegzetes emésztőrendszeri tünetekhez, mint a gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet vagy hasmenés.
A tünetek erőssége betegenként eltérő. Ezek a tünetek tulajdonképpen számtalan betegségre utalhatnak, így a laktózintolerancia vagy a gyulladásos bélbetegségek tünetei is lehetnek. Lényeges tehát, hogy orvos zárja ki az egyéb betegségeket, és diagnosztizálja hidrogénkilégzési teszttel a gyümölcscukor emésztési zavarát.
A répacukor felszívódása gyorsabb és jobb, mint a szabad formában lévő fruktózé, így az emésztési zavarban elsősorban a nagy mennyiségű (több mint 50 g/nap) szabad fruktóz fogyasztása okoz tüneteket. Glükózzal együtt vagy szacharózként fogyasztva a fruktóz által okozott tünetek enyhébbek. Számos megfigyelés van arra vonatkozólag is, hogy a fruktóz felszívódását lassítja, így a tüneteket fokozza a szorbit és egyéb cukoralkoholok (mannit, laktit, xilit, eritrit, izomalt, maltit) jelenléte.
Lényeges, hogy nincs szó a gyümölcscukor teljes tilalmáról! A kezelés lényege, hogy csökkenteni javasolt az ételek fruktóztartalmát úgy, hogy az étrend változatos és kiegyensúlyozott maradjon. A diéta szigorúságát az szabja meg, hogy
körülbelül mennyi fruktóz váltja ki a tüneteket, tehát lényeges ismerni az egyéni tűrőképességet.
Az étrendben a fruktózfogyasztás 50 g/nap alatti legyen, de inkább a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hasonlóan 10 g/nap körül az ideális.
Az étrend összeállításánál törekszünk a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek figyelembevételére, így semmi esetre sem javasoljuk a nyers zöldségek, gyümölcsök teljes elhagyását, hiszen a szükséges élelmi rostot, a vízben oldódó vitaminok többségét csak ezek fogyasztásával tudjuk megfelelő mennyiségben bevinni. A tolerálható gyümölcscukor mennyiséget igyekezzünk friss zöldség és gyümölcs révén elfogyasztani, és az egyéb magas fruktóztartalmú élelmiszereket kerüljük.
Sok fruktózt tartalmaznak egyes gyümölcsök és zöldségek, amelyek fogyasztását csökkenteni szükséges az egyéni tolerancia mértékéig.
Tünetprovokáló lehet az inulintartalmú csicsóka, articsóka, cikória, valamint a frukto-oligoszacharid tartalmú hagymafélék.
Teljes mértékben zárjuk ki az étrendünkből a mézet
(35 g fruktóz és 29 g glukóz van 10 dkg-ban), az aszalt és a kandírozott gyümölcsöket, dzsemeket, lekvárokat, szörpöket, nektárokat, leveket, smoothie-kat, befőtteket, gyümölcskoncentrátumokat. Hasonlóan tilos a fruktózzal, kukoricasziruppal, glükóz-fruktóz sziruppal, invert- és izocukorral, szorbittal és egyéb cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékek, így reggelizőpelyhek, müzlik, müzliszeletek, csokoládék, édesipari termékek, üdítőitalok fogyasztása.
Ha a tünetek enyhülnek, és az orvos is engedélyezi, akkor a magas fruktóztartalmú nyersanyagokat fokozatosan visszavezethetjük az étrendbe. Négy-hat hét fruktózszegény étrendet követően a tolerancia mértékének megfelelően, dietetikus felügyeletével bővíthető az étrend a magasabb fruktóztartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával. Az is előfordul azonban, hogy hosszabb ideig tartó diétázásra van szükség.