Az élelmiszerek egyharmada a kukában végzi

Az élelmiszerek egyharmada kukában végzi

Nem sütnek pálmaolajjal, alapanyagaik legalább 30 százaléka magyar, és ebből egy biztosan biominősítésű, minimum két vegetáriánus fogást kínálnak, nem csomagolnak polisztirolból készült dobozba, italt sem töltenek ilyen pohárba, és legalább egy környezetbarát tisztítószert használnak – ezek azok a minimális feltételek, amiket be kell tartaniuk azoknak az éttermeknek, amelyek fenntartható vendéglátóhely minősítést szeretnének kapni.

Mit tehetünk mi magunk otthon, és mit tehetnek a vendéglátóhelyek a környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért? Például helyben megtermő, szezonális alapanyagokat használunk, környékbeli gazdáktól vásárolunk, csökkentjük a környezetterhelő ételek, így a hús, a tejtermékek és az egzotikus, messziről érkező élelmiszerek felhasználását. Már egészen kevés odafigyeléssel is sokat tehetünk a zöldebb konyháért.

Élelmiszer-kilométer, vízlábnyom, energiahatékonyság, túlhalászás, vízhatékonyság, élelmiszer-pazarlás, fenntartható étkezés, felelős táplálkozás

– mind-mind olyan kifejezések, amelyek létezését tudatosítani kellene mindenki fejében.

Kis odafigyeléssel sokat tehetünk Forrás: Takepart.com

Például az egzotikus termékek, a télen árusított paradicsom, az olívaolaj átlagosan 1000 km-t tesz meg, mire a tányérunkra kerül. A szállítással sok üzemanyagot, csomagolóanyagot használunk fel, és ezeknek az alapanyagoknak a zöme – éppen a távolsági szállítás miatt – alaposan tartósított vagy kezelt. A környezet védelméhez azzal járulunk hozzá, ha helyi, szezonális alapanyagokat használunk.

A vágásra tenyésztett állatok felneveléséhez rengeteg energia szükséges; táplálékukat hatalmas földterületeken termelik meg, a világ növekvő húsigénye miatt gyakran esőerdőket irtanak ki, hogy azokat takarmánnyal ültessék be. A vágóállatokat javarészt méltatlan körülmények között nevelik; ha a világ húsfogyasztói egy héten csak eggyel kevesebb alkalommal ennének húsételt, már sokat tennének a fenntartható fejlődésért.

Az élelmiszerek egyharmada kukában végzi Forrás: Slow Food International

Az élelem előállításához sok energia szükséges, mégis az élelmiszerek egyharmada a kukában végzi.

A Föld körülbelül 805 millió lakójának ellátását biztosítani lehetne a világszerte kidobott élelmiszer feléből.

Mit tehetünk otthon, és mit tehetnek az éttermek?

Vásárlási, étkezési szokásaink megváltoztatásával sokat tehetnénk a klímaváltozás ellen, hiszen az üvegházhatású gázok közel egyharmada az állattenyésztésből, növénytermesztésből és az élelmiszeriparból származik.

Annyit vásároljunk és főzzünk, ami biztosan elfogy, együk meg időben az élelmiszereket, mielőtt megromlanak! Ha látjuk, hogy egy tartós élelmiszer hamarosan lejár, ajánljuk fel olyan családnak, ahol szükség van rá, vagy vigyük el a helyi családsegítő szolgálatnak!

A vendéglátóhelyek úgy csökkenthetik az élelmiszer-hulladékot, hogy csak a szükséges adagot főzik le, ételeikből fél adagot is kínálnak, a maradék ételt környezetbarát anyagba csomagolják, az elviteles fogásokat pedig hozott ételhordóba is beleteszik.

A fenntartható vendéglátóhely minősítést olyan éttermek, kávézók, cukrászdák, borbárok, bisztrók kaphatják meg, amelyek folyamatosan törekszenek az ökológiai lábnyomuk csökkentésére, így

odafigyelnek a beszerzésre, a hulladékkezelésre, a víz- és energiahatékonyságra, a higiéniára, sőt még a társadalmi felelősségvállalásra is.

A felelős vendéglők tábora szerencsére folyamatosan bővül, és ha mi is szeretnénk még többet tenni a zöldebb gasztronómiáért, választhatjuk ezeket az éttermeket egy céges, családi, baráti vagy meghitt ebéd, vacsora elköltésére.

Legalább ennek a hét kritériumnak meg kell felelni Forrás: Felelős Gasztrohős

Nem nagy elvárás, és úgy tűnhet, hogy a változás csupán csepp a tengerben, de ahogy minden csepp számít, úgy minden apró törekvés is értékes.

A Felelős Gasztróhős Alapítvány több kampányt indított azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes figyelni akár otthon, akár egy vendéglátóhelyen a környezet védelme és a saját egészségünk érdekében. A szervezet május 12-én, idén negyedik alkalommal rendezi meg a Gasztro Randit, ahol az éttermek séfjei és vezetői hazai termelőkkel és környezetbarát termékek beszállítóival találkoznak, majd Várvizi Péter, a Larus étterem séfje és Bezerics Dániel, a keszthelyi Paletta bisztró tulajdonosa fényt derít a helyi beszerzés előnyeire.

Gasztro Randi Forrás: Felelős Gasztrohős

Az elmúlt három alkalom során 35 termelő és 60 étterem vezetője ismerkedett meg egymással, aminek eredményeként mára bakonyi tejtermékek, győrsági tojások és veresegyházi zöldségek kerültek a fenntartható vendéglátóhelyek konyháiba, és így a vendégeik tányérjára.