Az örök kérdés: miként kellene a gyerek étrendjét életkorának megfelelően helyesen összeállítani. A válasz összetett, hiszen a gyerekek megfelelő fizikai és szellemi fejlődését tekintve lényegesen nagyobb az eltérés szükségleteikben is.
Az MDOSZ új hazai ajánlása, a Gyerek OKOSTÁNYÉR® megmutatja, mekkora adagokra és milyen ételekre van szüksége a gyermekeknek. A felnőttek és a lurkók étkezése nemcsak az adagokban tér el egymástól, a 6-17 éves korosztály napi energia- és tápanyagigénye igazán sokrétű: egy hatéves gyereknek egész más a kalória- vitamin- és ásványianyag-szükséglete, mint egy kamasznak.
Nem mindegy az sem, hogy milyen nemű a gyermek, és akkor még nem beszéltünk a fizikai aktivitásról és más egyéni tényezőkről sem.
A felnőttek és gyerekek napi étkezésének helyes arányai tulajdonképpen megegyeznek; nagyjából az étrendjük felét a zöldségnek és gyümölcsnek kellene kitennie, a másik felén osztoznak a gabonafélék, például a kenyér, péksütemény, tésztafélék, valamint a húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek. A különbség elsősorban a javasolt élelmiszer-mennyiségekben van. Egy átlagos, közepesen aktív életmódot folytató felnőtt nőnek 2000, egy férfinak 2500 kcal a napi energiaigénye. Ez természetesen az egyéni tényezők – például életkor, fizikai aktivitás – függvényében mindenkinél másként alakul.
A gyermekek energiaigénye a kor, nem, testtömeg és aktivitás alapján nagy szórást mutat, iskolás korban napi 1300 és 3300 kcal között változik.
Az MDOSZ kidolgozott egy adagolási útmutatót is, amelynek különlegessége, hogy a gyerekek kedvelt használati tárgyaival mutatja meg, hogy egy-egy élelmiszerből mennyit jelentenek az ajánlott adagok. CD, mobiltelefon, jegyzettömb, kiemelő filc méreteivel jelölik, hogy mennyi egy adag paprika, vegyes zöldség, kenyér, egy marék dió és rizs vagy éppen hasábburgonya. Így a gyerekek számára is
könnyebben értelmezhető, hogy miből mennyit kellene enniük.
A gyermeknek érdemes minden főétkezéshez piros, narancs és sötétzöld színű zöldségeket, például paradicsomot, sárgarépát, brokkolit fogyasztania. Ne feledkezzünk meg a száraz hüvelyesekről sem, mint a bab, lencse, csicseriborsó és a szója. Levesek, főzelékek, saláták és krémek formájában is kiváló táplálékok.
Gyümölcs, nyers zöldség – sárgarépa vagy retek – mindenképp kerüljön az uzsonnás és a tízórais dobozba,
sőt akár a reggeli gabonapehely mellé vagy a palacsintába is tehetünk nyers, szezonális finomságot. Hetente legalább két alkalommal adjunk a gyermek kezébe egy kis maréknyi olajos magvat, mint a dió, mandula, mogyoró, tökmag vagy napraforgómag, persze a sótlan változatból. A finomított gabonaféléket érdemes teljes kiőrlésűre cserélni, és naponta legalább egyszer fogyasztani teljes kiőrlésű, tönköly- vagy rozslisztből készült kenyeret, kiflit, zsemlét vagy tésztát.
A gabonapelyhek közül a cukormentes fajták mellett döntsünk.
Nem szabad megfeletkeznünk a húsokról és a tejtermékekről sem, ám vegyük figyelembe, hogy nem a tej a befutó, ha kalciumról van szó. Halat legalább hetente egyszer, belsőséget, például májat, legfeljebb hetente egyszer egyen.
Szomjoltásra legalkalmasabb az ivóvíz;
gyümölcs- és zöldségleveket csak mértékkel, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat (kakaó, tejeskávé) csak alkalmanként igyon. Azt említeni sem kell, hogy az energiaitalok fogyasztása – többek között magas koffein- és cukortartalmuk miatt – tilos. A napi folyadékszükséglet legalább 8 pohár víz.