Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy nincs olyan tevékenység, amit életében ki ne próbált volna. Gyermekként úttörővasutas volt, középiskolás társaival zenekart alapított, amellyel később „Ki mit tud?"-ot is nyertek. Dolgozott általános iskolai tanítóként is, ám csak addig, amíg egy koncertjük alkalmával fel nem figyeltek kommunikációs képességére. A zenekara egyik fellépésekor ő konferálta fel a bandát, és az ott lévő rádiósoknak feltűnt, milyen jól tud beszélni. Mert igen, beszélni azt tud; saját bevallása szerint minden megerőltetés nélkül, 2-3 órát folyamatosan, megállás nélkül.
Így lett zenei szerkesztő, műsorvezető, majd ügyvezető igazgató, aztán megalapította saját reklámcégét is. A borok világába unokatestvére, Alkonyi László vezette be, aki akkor már a megszállottjuk volt. Ő alapította a Borbarát magazint, amelyet az első két évben Rókusfalvy Pál cége adott ki. A 90-es évek végén Etyekre is együtt látogattak, és ezzel a kirándulással el is kezdődött az új időszámítás a kommunikációs szakember életében.
Beleszeretett a borvidék romantikájába, vásárolt egy 200 négyszögöles területet présházzal, és hobbiként elkezdett borral foglalkozni.
Ha valami gondja akadt, újdonsült barátait hívta fel, akik igyekeztek mindenben segíteni neki. Nevetve meséli a régi történetet, hogy mikor megkérdezte például Légli Ottót, mit tegyen a borral, hogy az kierjedjen, a borász nemes egyszerűséggel csak ennyit válaszolt: imádkozzál!
Az első szüretre még a média is kivonult,
akkora szenzáció volt, hogy az ismert arc új szerepben tűnik föl. Akkor még valószínűleg senki nem gondolta, hogy ebből milyen komoly dolog lesz. A kezdeti négyhordós termelés aztán pár év elteltével életformává alakult. Mára a több hektárosra bővült szőlőterületen 22 ezer palack bort készítenek évente. Vegyszermentes gazdálkodást folytatnak, biotechnológiát alkalmaznak. A tulajdonos pedig minden alkalmat kihasznál, hogy traktorra pattanhasson; ez az egyik kedvenc elfoglaltsága a szőlőben.
Az egykori egyszemélyes vállalkozás ma már családi birtok: felesége, testvére és fia mellette állnak. Együtt próbálják megtalálni azokat a fajtákat, amelyek a legjobban érzik magukat a borvidéken, és amelyekkel ki lehet alakítani Etyek saját „hangulatát".
Törley József nem véletlenül döntött úgy 135 évvel ezelőtt, hogy Budafok mellett, Etyeken termeszt szőlőt pezsgőihez.
A borvidék klímáját és talaját tekintve nagyon hasonlít Champagne-hoz. Többen is úgy tartják, az Etyeki borvidéket éppúgy meg kellene határozza a pezsgő, mint Tokajt a furmint, vagy Villányt a cabernet franc.
Etyeken az adottságok végett a chardonnay, a sauvignon blanc és a pinot noir érzi legjobban magát. Nagyon jó borokat tud adni még a pinot blanc, a szürkebarát és a zöld veltelini is.
A Rókusfalvy Birtokon is ezekre alapozzák a szortimentet,
szem előtt tartva, hogy a világ borfogyasztói napjainkban leginkább az illatos, friss borokat igénylik. Így náluk is találkozhatunk olyan borral, amelyet egy pici szénsav tesz teljessé. 2017-es, Fresküvé névre keresztelt boruk pinot blanc, szürkebarát és chardonnay házasítása, amelyhez még egy kis sauvignon blanc-ot is adtak. Ez utóbbi hozzáadásáról még palackozás előtt egy családi közös kóstolón döntöttek. Mint kiderült, jól. A sauvignon blanc adja meg az igazi egyensúlyt, további frissességet, illatot csempész a borba.
2016-os sauvignon blanc-jukban már érezhető Palkó újvilági tapasztalata: szakmai gyakorlatát
kaliforniai és új-zélandi borászatoknál töltötte.
Kísérletezésének eredménye ez a bor, amelynek egy része spontán erjedt. Illatában tökéletesen tükrözi a sauvignon blanc-ra jellemző bodzás, citrusos illatjegyeket, ízében azonban már testesebb, komplexebb. Valahol félúton egyensúlyoz az üde, zöldes és az érettebb trópusi gyümölcsös stílus között.
Ugyanaz az évjárat, mégis teljesen más élményt nyújt zöld veltelini boruk. Ők csak old schoolnak mondják, mert teljes egészében spontán erjedt, oxidatív, azaz tölgyfa hordóban érlelt.
Illatában már nyoma sincs a többi bornál megszokott frissességnek, inkább az édesebb, nehezebb karakterű illatjegyek dominálnak. Az íz követi az illatot, úgy is fogalmazhatnék, miután beleszippantunk, a kortyban már semmi meglepetés nem ér. Szépen összeérett, komplex bor, ami megmutathatja a borvidék másik arcát is.
Az a fajta pedig, ami valóban utolérhetetlen termőhely megjelenítésben, a pinot noir. A szőlő nagyon érzékeny, nagyon macerás, ám fantasztikus borok készülhetnek belőle, ezért sok borász a nehézségek ellenére is kedveli. Akik a testes vörösborokhoz vannak szokva, elsőre meglepődhetnek a pinot halványságán, gyenge színén, ám ez a fajta egyik jellemzője. Rókusfalvy 2015-ös pinot-ja is ilyen. Illatában cseresznyés, avaros, ízében visszafogottan gyümölcsös, amelyet a tanninok szépen megtámogatnak.
A tulajdonos egyik büszkesége a pinot,
hiszen legnagyobb sikereit ezzel érte el. Kiváltképp örült neki, amikor megtudta, hogy fia ebből írta a szakdolgozatát. Úgy érzi, a második generációnál is jó kezekben lesz a borászat.