Ön használ ízfokozót és térfogatnövelőt?

Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát vagy E-300, a legtöbben laborban előállított, veszélyes kémiai anyagokra gondolunk. Pedig az utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor. Számtalan tévhit és mítosz övezi az élelmiszerekben fellelhető adalékanyagokat, dacára annak, hogy sütés-főzés közben magunk is napi szinten használjuk őket.

A fogyasztók többsége bizalmatlan lesz az egyes élelmiszerek címkéjén olvasható adalékanyagok hivatalos neve láttán, holott a hétköznapokban fenntartások nélkül használják azokat – derült ki a legújabb kutatásból.

Nem tudják például, hogy a sütőpor térfogatnövelőnek, az ételízesítő ízfokozónak számít.

Tehát a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vaníliáscukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, arra bizony már igen a válasz.

Forrás: Coca-Cola Magyarország

Szemléletes példa minderre, hogy a fogyasztók közel 90%-a állítja, hogy nem tesz térfogatnövelőt a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint

sütőport – ami egyfajta térfogatnövelő

– 80% használ több-kevesebb rendszerességgel.

Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70%-a gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot. Ezzel szemben több mint 60% használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt.

Márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.

Tízből hat felnőtt elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. A kutatás során az is kiderült, hogy a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek számítanak.

Továbbá azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy a tartósítószerek miatt. Mindössze tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.