Tudatosan tévesztenek meg minket a piacokon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih a budapesti piacokon ellenőrizte a zöldség- és gyümölcsforgalmazás követelményeinek betartását. A helyszíni ellenőrök összesen 14 piacot vizsgáltak meg. A tapasztalt szabálytalanságok miatt 71 árussal szemben indult hatósági eljárás, amiből 4 esetben az áru forgalmazását is megtiltották.

A Nébih szakemberei az elmúlt hónapban 14 budapesti piac 222 forgalmazójánál összesen 1909 zöldség-, illetve gyümölcstétel vizsgálatát végezték el. A szabálytalanságok miatt 67 esetben részesítették figyelmeztetésben az ellenőrzött forgalmazót, viszont 4 esetben még a kifogásolt tétel további forgalmazását is megtiltották, és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki.

Tudatosan tévesztenek meg minket a piacokon Forrás: Shutterstock

A szemle rámutatott, hogy a piacok infrastruktúrája jó, általánosságban tiszták, könnyen megközelíthetők, nyitvatartásuk azonban kevésbé ideális a dolgozók számára, hiszen hétköznap általában 16 órakor bezárnak. Ezzel is magyarázható, hogy a friss zöldség- és gyümölcsáruk forgalma jelentős részben az élelmiszerláncok üzleteibe helyeződött át:

a piaci kiskereskedők kínálatára hétköznapokon kisebb az igény.

Jellemző, hogy egy-egy kereskedő ugyanazon a piacon belül általában több – 2-5 – standon árusítja a termékeit. Ennek következtében az ár többnyire kiegyenlített, a kínálat és a minőség pedig kielégítő.

Általános probléma azonban a kötelező jelölések – például származási ország, minőségi osztály, fajta – hiánya, különösen az import árucikkek esetében. Gyakran előfordul

a vásárlók tudatos megtévesztése

is: a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve, a pulton ömlesztve vagy rekeszből kínálják, hamisan sugallva ezzel a termék magyar eredetét.

Érdekes trend, hogy a belvárosi vásárcsarnokokban a vendéglátás és a gourmet termékek forgalmazása megnövekedett, szinte teljesen kiszorítva onnan a hagyományos zöldséges, gyümölcsös standokat.

Az őstermelők is inkább a külváros nagyobb piacain jelennek meg. Tekintve, hogy az őstermelői áruval szemben nagy a vásárlói bizalom,

fontos az őstermelői és a kiskereskedői standok egyértelmű megkülönböztetése, ami a gyakorlatban nem feltétlenül valósul meg.

Őstermelőknél is előfordul, hogy a saját termelésű áru mellett vásárolt termékek továbbértékesítésével bővítik a kínálatot. Az ilyen visszaélések kiszűrése nehéz, ezért ezekben az esetekben a piaci ellenőrzést termőhelyi szemle is követheti.

Az ellenőrzések során tipikus hibának bizonyultak az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos szabálytalanságok – otthonhagyott vagy lejárt igazolvány, alkalmazott árusít. Mivel a mulasztások jelentős része

tájékozatlanságból vagy hanyagságból eredt,

az ellenőrök törekedtek a szabályok egyértelmű elmagyarázására, és minden ellenőrzött részére írásos tájékoztatót adtak át. Ezek a kötelező jelölésre és az őstermelői árusításra vonatkozó legfontosabb előírásokat foglalják össze.