Gondolhatnánk, ritka konyhai alapanyag, pedig nem az. A krokodilt szinte minden földrészen fogyasztják: Ausztráliában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában – az USA déli államaiban, Kubában, Jamaicában –, valamint Ázsiában is, így fellelhető Kína, Vietnám és Tájföld piacain is.
A korokodil húsa szívbarát. Alacsony koleszterintartalmú, kevesebb zsírt tartalmaz, mint a csirke, igazán ideális diétában: egy soványabb rész
100 grammja mindössze 106 kilokalóriát tartalmaz. Magas fehérje- és alacsony zsírtartalma van:
98%-ban áll fehérjéből, a maradék 2% csak a zsír, és ennek jó része telítetlen, „jó” zsírsav. Jelentős mennyiségű foszfor, kálium, B12-vitamin és niacin található meg benne.
Különböző elkészítési módok léteznek: marinálják, sütik, grillezik, füstölik. A krokodilhúst például olyan ételekben használják, mint a gumbo, amely egy híg pörköltre emlékeztető egytálétel Louisiana államból, de készítenek belőle kolbászt is.
A legjobb falat a krokodil farka, illetve a gerinc melletti izom,
mégpedig grillezve. Nagyjából 10 percig kell sütni, és ha jól készítik, húsa egy omlós csirkecombra emlékeztet.
Az Egyesült Államokban a krokodilvadászat legális, ám engedélyhez kötött Arkansasban, Dél-Karolinában, Louisianában, Floridában, Georgiaban és Texasban. Emellett több telepen tenyésztenek krokodilt kifejezetten húseladásra.
A krokodilhús kilonkénti ára Louisiana államban 11 ezer forint körül mozog, a Dél-Afrikából importált krokodilfarok filéjének kilójáért Londonban 28 ezer forintnak megfelelő összeget kérnek el.
A krokodiltojások még az 1900-as évek elején is az Egyesült Államok déli részének sok területén a hagyományos konyha részét képezték. Ekkor még az emberek összeszedhették, felhasználhatták vagy el is adhatták a krokodiltojásokat. Ma már a vadon élő tojások engedély nélküli gyűjtése törvénytelen, pénzbüntetés vagy akár börtönbüntetés is járhat érte.