Noha csak képeken láthatjuk, mégis felfordul a gyomrunk a világ leggusztustalanabb tárlatától, amely Svédországban található. A Gusztustalan Ételek Múzeumában bikapénisz, nyúlfej, sült tengerimalac és ehhez hasonló finomságok vannak kiállítva. Képgaléria.
A forró csokoládé szinte a mindennapjaink része, amint beköszönt a hideg idő: a tűz mellett kortyolgatjuk fagyos éjjeleken vagy korcsolyázás közben egy kis pihenőt beiktatva. Annyi recept kering az interneten, száll szájról szájra, egy valami azonban sosem jut eszünkbe: vajon honnan ered a forró csokoládé?
Történetünk Kr.e. 500-ban kezdődik. A maják kakaóbabból, vízből, kukoricalisztből és csiliből készítettek csokoládéitalt. Összekeverték a hozzávalókat, felrázták, majd amikor vastag hab keletkezett a tetején, pohárba töltötték, úgy itták. Ám ekkor az ital még hideg és keserű volt.
Az amerikai Archie McPhee a közelmúltban dobta piacra a sajtos tésztás cukorrudakat. Már ez is elég bizarrul hangzik, ám itt még nincs vége a történetnek: a márka újabb furcsasággal rukkolt elő.
Míg mi a mindennapi teendőinkkel voltunk elfoglalva – rohantuk a suliba a gyerkőcökkel, belefeledkezve a munkába estig dolgoztunk –, addig egy amerikai férfi, Steve Geddes benevezett az Óriás Tök elnevezésű éves versenyre. Ráadásul meg is nyerte azt.
Steve Geddes akkora tököt termesztett, amekkorát eddig még nem látott Észak-Amerika. Nem véletlenül hozta el az aranyérmet a versenyről. Ám ez még mind semmi, hiszen övé Észak-Amerika legnagyobb, illetve a világ második legnagyobb töke. Súlya 2 528 font, amely körülbelül 1147 kilogramm.
Az internetet böngészve találkozunk furcsaságokkal, pont ezért gondoljuk azt, hogy már semmin sem lepődünk meg. Pedig de! Vannak olyan dolgok, amelyek láttán a homlokunk közepéig szalad a szemöldökünk. Ilyen a palacsintatésztába bugyolált, olajban kisütött töltött keksz is.
A több mint tíz éve megjelenő TOP 100 magyar bor magazin ezúttal a fogyasztók számára elérhető borokat rangsorolta: a hazai kereskedelemben legnagyobb tételben eladott minőségi borokat mutatja be. Ezek a borszaküzletek mellett a hipermarketek polcain is megtalálhatók.
A magazinban a legjobb száz bor listáján és leírásán kívül a következőkről olvashatunk: a balatoni borrégióban zajló izgalmas változásokról, az ételek és borok párosítása körül kialakult hitekről és tévhitekről, valamint a borfogyasztási szokások átalakulásáról.
Noha még messze vagyunk az ünnepi időszaktól, vannak olyan szupermarketek, cégek, márkák, amelyek már elkezdték a készülődést. Nincs ez másképp Izlandon sem, ahol egy egészen elképesztő újdonsággal várják a karácsonyt. Ilyen rágcsálnivalóról még biztosan nem hallott.
Tudta, hogy Európában a középkorban jelentek meg az első szakácskönyvek? Vagy azt, hogy Kínában viszont már 3000 évvel ezelőtt is létezett? Kezdetben persze csak kéziratos formában terjedtek, később azonban – 1475-től kezdve a könyvnyomtatás feltalálásának köszönhetően – már kaphatóak voltak nyomtatott szakácskönyvek is.
A legelső ismert magyar szakácskönyv – nyomtatott formában – a 17. század végén jelent meg. Címe: Szakáts mesterségnek könyvetskéje, vagyis a mai írásmóddal Szakácsmesterségnek könyvecskéje, amelyet Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász adott ki 1695-ben.
Ugyan ki ne tudna felvágni egy dinnyét? Nekünk már egész jól megy, ám a videóban szereplőknek nem igazán: van, aki bárddal, van, aki kalapáccsal esik neki.
Azt már tudjuk, hogy nyújtófa helyett használhatunk borosüveget, de vajon mit tegyünk, ha a tésztaszaggató veszik el? Erre a kérdésre ad választ a következő rövid videó.
Vékony a határ rend és rendetlenség között, mi pedig rendszeresen átlépjük: a legtöbbünket annyira maga alá gyűrik a mindennapok, hogy képtelenek vagyunk uralni a káoszt, hagyjuk elhatalmasodni. Persze mindig a hűtővel van a legnehezebb dolgunk, ám ezzel az apró trükkel hatékonyan kihasználhatjuk a helyet.
Amennyiben kíváncsi az Értelmetlen a reggeli kávé? című cikkünkre, lapozzon tovább!