Hihetünk a reklámoknak, ha a nátháról van szó?

Az immunrendszerünk feladata, hogy megvédje a szervezetünket a fertőzésektől és saját kóros sejtjeinktől, tehát egészsége létfontosságú számunkra. Megfelelő működésében az életmódnak (táplálkozásnak, elegendő folyadékfogyasztásnak, testmozgásnak, hatékony stresszkezelésnek, elegendő pihenésnek, alvásnak) alapvető szerepe van. Különösen fontos erről beszélni ezekben a tüsszögésektől visszhangos napokban. Tudniillik egészséges életmóddal és rendszeres, jó technikával végzett kézmosással megakadályozhatjuk a légúti fertőzések terjedését.

A télen gyakori légúti fertőzéseket többféle vírus is okozhatja. A nátha, amelyet gyakran megfázásnak vagy meghűlésnek nevezünk, olyan felső légúti vírusfertőzés, amelyet orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, torokfájás, köhögés, hőemelkedés vagy láz, fejfájás és rossz közérzet jellemezhet.

Azonban a nátha nem azonos az influenzával,

a bakteriális torokgyulladással, a bronchitisszel (hörgők gyulladásos megbetegedése), az arcüreggyulladással és a különböző allergiás tünetekkel, amelyek szigorú orvosi felügyeletet igényelnek.

A nátha, amelyet gyakran megfázásnak, meghűlésnek nevezünk, egy felső légúti vírusfertőzés Forrás: Shutterstock

Hihetünk a reklámoknak?

Az immunrendszer megfelelő működésének fenntartása fontos a meghűléses betegségek megelőzésében, a már kialakult tünetek enyhítésében, az időtartam lerövidítésében, valamint az állapot súlyosságának mérséklésében.

A szervezet természetes ellenálló képessége javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmazza az immunrendszer felépítéséhez,

aktivitásához szükséges teljes értékű fehérjéket, az ásványi anyagok közül cinket, továbbá egyes vitaminokat (C-, D-, E-vitamint) és elegendő mennyiségű folyadékot.

Egyre több kutatás foglalkozik a népi gyógyászatban évszázadok óta használt gyógyhatású termékek (például a probiotikus készítmények vagy a méz), gyógy- és fűszernövények (például a fokhagyma, az echinacea és a ginzeng), vagy a belőlük készült étrend-kiegészítők hatásaival.

Számtalan reklám ajánlja ezeket, így a fogyasztóknak nehéz megítélni, hogy valóban hatásosak-e vagy sem.

Kell a fehérje!

Immunrendszerünk hatékony működéséhez jó minőségű fehérjére van szükség, amely a tejtermékekben (például túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található meg.

Ezek hasznosulásához nélkülözhetetlen a B6-vitamin, amelynek gazdag forrása többek között a barna rizs és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.

Nem viszünk be elég C-vitamint Forrás: Shutterstock

Cink és C-vitamin: a gyorsabb gyógyulás csodaszerei?

A C-vitamin és a cink fontos szerepet játszik az immunvédelemben és az egészség fenntartásában. Sajnos azonban bevitelük gyakran elégtelen,

hiszen legtöbben nem az ajánlásnak megfelelően táplálkoznak.

Az cink legfontosabb étrendi forrásai a tökmag, a sovány marhahús és a hüvelyes növények. Ahhoz pedig, hogy elegendő C-vitaminhoz jussunk, fogyasszunk naponta többször friss gyümölcsöt (például citrusféléket, kivit) és zöldséget (például zöldpaprikát, savanyú káposztát).

Az étrend-kiegészítők hatását vizsgálva egy kutatásban C-vitamin (napi 1000 mg) és cink (napi 10 mg) kombinációját alkalmazták kúraszerűen megfázás esetén, ami jelentősen hatékonyabbnak bizonyult, mint a placebo.

A tünetek enyhülése gyorsabban következett be, ugyanakkor a betegség időtartamának csak minimális csökkenése volt megfigyelhető.

Más vizsgálatok azt hangsúlyozzák, hogy a cinkkészítmények hatása még további felméréseket igényel. Csökkentik ugyan a megfázás tüneteinek súlyosságát és időtartamát, de mellékhatásai (például ízérzésvesztés vagy hányinger) lehetnek, és a kockázatok meghaladják a klinikai vizsgálatokban eddig tapasztalt előnyöket.

Sokan használják a C-vitamint megfázás esetén, amely étrend-kiegészítő formájában szinte minden élelmiszerboltban elérhető.

De vajon mennyire hatékony?

Egy 29 kutatást elemző vizsgálat szerint: azoknál a gyerekeknél és felnőtteknél, akik legalább 200 mg mennyiségű C-vitamin-készítményt szedtek naponta, a megfázás időtartama 8%-kal, illetve 14%-kal csökkent. Az elemzés azonban azt is kimutatta, hogy a tünetek kialakulása után a terápiásan adott C-vitamin nem csökkentette a tünetek időtartamát vagy súlyosságát.

A D-vitamin az immunválasz fontos szabályozója Forrás: Shutterstock

Miért kell a D-vitamin?

A D-vitamin az immunválasz fontos szabályozója. Több vizsgálatban összefüggést találtak a D-vitamin nagyobb mennyisége és a kevesebb légzőszervi fertőzés között. Sőt, a D-vitamin-kiegészítést biztonságosnak

és hasznosnak ítélték meg légúti fertőzés esetén.

Más felmérésekben azonban a D3-vitamin-kiegészítésben részesülők esetén nem igazolódott be, hogy ritkábban betegednének meg, mint a placebót kapók, és nincs szignifikáns összefüggés a szérum D-vitamin-szintje és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között.

Mivel a D-vitamin pótlása, például az OTÁP-felmérések alapján nem étrendi kérdés, célszerű vele kiegészíteni a táplálékunkat az őszi-téli időszakban, amelynek mindig személyre szabottnak kell lennie.

Na és az E-vitamin?

A káros szabad gyököket hatástalanító E-vitaminnak szintén fontos szerepe van a légutak egészsége szempontjából, valamint segíti az immunsejtek képződését is. Az étolajokon kívül többek között a gabonacsírákban és tojássárgájában található meg.

Egy vizsgálat azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az E-vitamin-kiegészítés eredményei még nem meggyőzőek, ezért további kutatások szükségesek hatásának igazolására.

Ha valakinek nincsen étvágya, nem kell erőltetni az evést Forrás: Shutterstock

Nem kell erőltetni az evést!

Felső légúti fertőzés esetén, ha valakinek nincsen étvágya, nem kell erőltetni az evést. Egy-két napig elegendő a bőséges folyadékbevitel.

Ilyenkor legalább napi 2-2,5 liter víz, tea, limonádé, gyümölcslé stb. elfogyasztása szükséges,

amivel hőemelkedés vagy láz esetén elkerülhető a kiszáradás, és a baktériumok is könnyebben kiürülnek a szervezetből.

Nem minden baktérium ártalmas

A bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben. A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak,

amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekező rendszer épségét.

Ezeket az élelmiszereket ezért érdemes naponta fogyasztani.

Egy 12 kutatást elemző tanulmányban azt találták, hogy a placebót kapó csoporthoz képest a probiotikumot étrend-kiegészítő formájában fogyasztóknál csökkentek az akut légzőszervi fertőzések, és a betegség átlagos időtartama is. Azonban hangsúlyozzák, hogy a bizonyítékok egyelőre elégtelenek, ezért több vizsgálat szükséges a hatékonyságuk tisztázására.

Már az ősember is ezzel gyógyított

A mézet, mint ételt és mint gyógyító szert egyaránt, már ősidők óta használják. Hatásának tisztázására, megértésére az elmúlt évtizedekben több kutatócsoport is végzett vizsgálatokat. Ennek keretében igazolódott mikrobaszaporodást gátló hatása (mintegy 60 baktériumfajra, néhány gombára és vírusra),

amely a felső légúti betegségek kezelésében is jól használhatóvá teszi.

Egy felmérés azt mutatta, hogy gyermekek esetén este fogyasztva csökkentheti a köhögést, és javítja az alvás minőségét. Fontos azonban, hogy esetleges allergizáló hatása miatt nem szabad 12 hónapnál fiatalabb gyermekeknek adni.

Ízét és illatát adó hatóanyagáról, az allicinról kimutatták, hogy baktérium és vírusellenes hatású Forrás: Shutterstock

Nagymamáink csodaszere

A népi gyógyászatban már bevált fokhagyma jellegzetes ízét és illatát adó hatóanyagáról, az allicinról kimutatták, hogy baktérium és vírusellenes hatású.

Érdemes ezért főzéshez és salátákhoz bátran használni.

A fokhagymát étrend-kiegészítő formájában is széles körben alkalmazzák. Egy több kutatást magába foglaló összegző elemzés eredménye szerint azonban még nincs elegendő bizonyíték, amely igazolná, hogy ezek a készítmények segítenek kezelni és megelőzni a megfázást.

Echinacea, az örök gyógyító

Az Echinacea (kasvirág) növényi készítményeket régóta használják a megfázás kezelésében,

a tapasztalatok alapján joggal.

Kevesen tudják azonban, hogy az Echinacea-termékek összetétele jelentősen különbözhet (például a növények fajtájától, az extrakciós módszerektől, esetleg más összetevők hozzáadásától függően).

Gyógyászati célra főként a keskenylevelű (Echinacea angustifolia) és a bíbor (Echinacea purpurea) kasvirágfajokat alkalmazzák.

Egy több ezer résztvevőre kiterjedő vizsgálatban az Echinacea mono-készítményeit a placebóval összevetve azt találták, hogy – egy terméket kivéve – nem volt jelentős különbség sem a megfázás megelőzésében, sem a tünetek enyhítésében. Mivel azonban sokféle termék kapható, további vizsgálatok szükségesek a klinikai hatás tisztázására.

A ginzeng főleg a keleti kultúrában számít értékes gyógynövénynek Forrás: Shutterstock

Gyógyszer keletről

A ginzeng (Panax ginseng) főleg a keleti kultúrában számít értékes gyógyító növénynek. Étrend-kiegészítőként való használata a megfázás megelőzésében egyelőre ellentmondásos,

mert jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő meggyőző bizonyíték ennek megítélésére.

Egy vizsgálatban különféle eredetű ginzengkészítmények hatását elemezték. Az eredmény: a készítmények némelyike javította a betegek tüneteit, míg másoknál ez nem volt jelentős mértékű.

Szedjük vagy ne?

Az étrend-kiegészítők szedése és a „szuper élelmiszerek" fogyasztása helyett a változatos, sokféle alapanyagot tartalmazó étrenddel hatékonyabb működésre serkenthetjük védekező rendszerünket, ami a nátha és az influenzajárvány idején különösen fontos.

Ne felejtsük el, hogy az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból – élelmiszerekkel, ételekkel – elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek valószínűleg egymás hatását és hasznosulását is támogatják.

Egyelőre azonban nincs elegendő meggyőző bizonyíték az étrend-kiegészítő formájában fogyasztott egyes vitaminok vagy növényi termékek hatásáról a nátha vagy egyéb felső légúti betegségek megelőzésben.

A későbbiekben a cink, a D- és C-vitamin, valamint az Echinacea-készítmények vizsgálata hozhat pozitív eredményt.

A legtöbb embernél a megfázás időtartama egy-másfél hét. Enyhe tünetek esetén nincs szükség tüneti kezelésre sem. Ha azonban állapotuk romlik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.