Saját klienseiken figyelték meg, milyen könnyen életbe lép a jojóeffektus. Tehát hiába fogytak, hamarosan visszaszedték a kilókat. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem tudják tartani a korlátozó diétákat.
És ez az állandó harc nemcsak a testüket, hanem a lelküket is megviseli.
Az intuitív étkezés azt javasolja, táplálkozzunk anélkül, hogy rossznak vagy jónak címkéznénk az ételeket, fogadjuk el a testünket, és együnk az érzéseink szerint. Hogy könnyebben megérthessük ezt a fajta étrendet, Tribole és a Resch megfogalmazott néhány alapelvet.
Adjuk meg magunknak az engedélyt az evésre
– mondják a szakemberek. Így nem fogunk bűntudatot érezni, ha bekapunk egy kocka csokoládét vagy egy szelet kekszet, mert jólesik, illetve nem fogjuk túlenni magunkat, mert nem jönnek elő a negatív érzések. Hiszen mindenkinek ismerős, milyen bűntudatból vagy szomorúságból addig enni, amíg bírjuk szusszal.
A másik alapelv, hogy tartsuk tiszteletben a testünket, és figyeljük a jelzéseit. Az intuitív étkezés nagyfokú figyelmet és tudatosságot követel, de ahogy mondani szokták: valamit valamiért.
Noha ez a szemlélet elutasítja a szigorú diétákat és a koplalást, megköveteli a tudatos jelenlétet.
Amennyiben figyelembe vesszük a testünk jelzéseit – az éhség-jóllakottság érzését, mi tesz jót, és mi kevésbé a gyomrunknak –, akkor elérhetjük a vágyott testsúlyt.
Fontos továbbá, hogy elsősorban fizikai, és ne érzelmi indíttatásból együnk. Vagyis csak akkor vegyünk magunkhoz ételt, amikor valóban éhesek vagyunk, ne pedig unalomból, idegességből vagy a magány miatt.
Aki e szerint a módszer szerint étkezik,
még a jóllakottság érzése előtt abbahagyja az evést,
és nem pusztít el mindent a tányérjáról csak azért, hogy üres legyen, vagy mert annyira finom az adott fogás, hogy egyszerűen muszáj még jobban teletömnie magát. Nem. Ha jóllakott, befejezi az evést.
Ehhez persze nem könnyű hozzászokni, hiszen mit hallottunk mindig gyerekként? Együnk meg mindent a tányérunkról. Sőt, aki elsőként végez, az lesz az angyalka az asztalnál. És ez még nem minden. A rohanó életmód ugyanis rákényszerít minket arra, hogy a táplálkozás is hektikus legyen. Ez azért gond, mert:
a gyomrunk feszülését érzékelő receptoroknak 20 percre van szükségük ahhoz, hogy közöljék az aggyal egy hormon segítségével, hogy a gyomor tele van.
Ezért javasolják a szakemberek, hogy vagy együnk lassabban, vagy együnk kevesebbet, vagy mindkettő. Az adag mennyiségét is meg tudjuk határozni azáltal, hogy megfigyeljük a gyomrunk jelzéseit.
Tehát ez az étrend nem arról szól, hogy korlátlanul azt esszük, amihez csak kedvünk van.
A sok cukor- és szénhidrátbeviteltől például egy idő után fáradtnak és enerváltnak érezzük magunkat, amely egyáltalán nem egy jó állapot. Mit üzen a test? „Na, ezt ne!” Hogy hallgatunk-e rá, vagy nem, az természetesen mindenkinek a saját döntése, ám tény: ha nem változtatunk semmin, nem fog megváltozni semmi.
Arról nem is beszélve, hogy a súlygyarapodást sok esetben valamilyen intolerancia is okozhatja.
Diétázhatunk mi keményen szénhidrát nélkül csak gyümölccsel, zöldséggel és tejtermékekkel, ha tejintoleranciától szenvedünk. Közben hiába mozgunk, csak nem olvadnak a kilók. Ez azért van, mert ha az emésztésünk nincsen rendben, netán gyulladás is van az emésztőrendszerben,
nem szívódnak fel a tápanyagok, plusz a fogyás sem indul be.
Mielőtt kétségbe esnénk a súlyunkat illetően, győződjünk meg arról, hogy az egészségünk, az emésztőrendszerünk teljesen rendben van. Utána jöhet a rendszeres mozgás és egy megfelelő étrend, amely nem a koplalásra és az éhezésre épül.
Az intuitív étkezés annyiból szabadságot ad, hogy nem korlátozza az elfogyasztható élelmiszereket, ráadásul nem is címkézi őket, viszont meg kell tanulnunk, miből, mikor, mennyi elég.