A bors története igazán érdekes, mert a hamisítása a római időkig nyúlik vissza
– mondja Dr. Hellberg.
A gyártók persze a mai napig szennyezik az őrölt borsot, hogy minél alacsonyabban tudják tartani a költségeket.
De ez persze nemcsak a borsot érinti, hanem minden őrölt fűszert.
Ha pontosan szeretnénk tudni, mivel fűszerezzük meg ételeinket, inkább használjunk friss fűszernövényeket.
Az ételhamisítás olyan gyakori, hogy Larry Olmsted gasztronómiai újságíró még könyvet is írt a témában Real Food/Fake Food, vagyis Igazi ételek/Hamis ételek címmel. E szerint a könyv szerint a méz a világ harmadik leggyakrabban hamisított terméke.
Dr. Hellberg is egyetért ezzel, hiszen gyakran cukrozzák a mézeket, így a fogyasztó elé nem a 100%-osan tiszta változat kerül.
Így van ez a borokkal is: a kész italt egy másik, gyengébb minőségű borral keverik össze. És ha nem vagyunk profi borkóstolók, honnan tudhatnánk, hogy mit öntünk a poharunkba? Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha jó hírnevű, megbízható borászatoktól vásároljuk meg a tételeket. Ugyan ki akarna egy gyenge minőségű bort kapni egy prémium áráért?
Larry Olmsted és Dr. Hellberg szerint is az extra szűz olívaolaj az egyik leggyakrabban hamisított termék Amerikában:
a valódi olívából sajtolt olajat olcsóbb fajtákkal keverik, mint a kukorica- vagy a szójaolaj. Pedig ez utóbbi súlyos allergiás reakciókat válthat ki. Olaszországban pedig arról számoltak be 2016-ban, hogy a piacon értékesített olívaolajok körülbelül 80%-a hamis.
Hasonló a helyzet az őrölt és az instant kávéval, mint a borssal: gabonával, karamellával, keményítővel vagy malátával is keverhetik.
Ezt az átverést úgy tudjuk a legjobban kiküszöbölni, hogy egész babokat vásárolunk, és otthon daráljuk le.
Amennyiben gyakran vásárolunk gyümölcsleveket, érdemes ellenőrizni a címkét, hiszen ebben az esetben is csalás áldozatai lehetünk.
A drágább italokat olcsó almalével szokták hígítani.
Ezt a trükköt persze a lekvároknál is szívesen bevetik, úgyhogy inkább készítsük el magunk, vagy vásároljunk megbízható termelőtől.