Komoly következményekkel járhat, ha nem iszunk eleget a melegben

Vágólapra másolva!

Sajnos az emberek jó része kevesebb folyadékot fogyaszt a kelleténél, így hosszan tartó vízhiányos állapot jön létre a szervezetben, ami akár komoly betegségekhez is vezethet. A kánikulában különösen figyelni kell a vízpótlásra, ilyenkor még fontosabb a tudatosság. A nyári hónapokban rengeteg tévhit kering arról, hogy mit és mennyit igyunk – erről kérdeztük Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakorvost.

Origo

Vágólapra másolva!

hőség folyadékfogyasztás Dr. Gajdács Ágnes kánikula hízás

„A napi alap folyadékszükséglet 15 éves kor felett 40 ml testsúlykilogrammonként, de az életkor, a testösszetétel (izom/zsír arány), a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a környezeti tényezők (például nyári meleg, magas páratartalom) is befolyásolják a folyadékigényt.

Megnöveli a folyadékszükségletet ezen kívül például a hányás, a hasmenés, a lázas állapot, a fokozott izzadás vagy a szoptatás.

A magas fehérjetartalmú étrend (például fehérjeturmixok, ketogén étrend, Atkins, South Beach vagy Ducan diéta stb.) esetén szintén nő a folyadékigény” – hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes.

Általában a napi folyadékadag kétharmadát folyadék, egyharmadát pedig az élelmiszerekben kötött víz formájában fogyasztjuk el.

Sajnos az emberek jó része kevesebb folyadékot fogyaszt a kelleténél, így hosszan tartó vízhiányos állapot jön létre a szervezetben,

pedig a megfelelő folyadékfogyasztás nagyon fontos az egészség megőrzéséhez, sőt, a testsúly ideális zónában tartásához. A víz nélkülözhetetlen az emésztőnedvek képzésében, a salakanyagok kiválasztásában,

hiány esetén emésztési problémák, székrekedés léphetnek fel,

besűrűsödik a vér és megnő a keringési betegségek (például trombózis, agyérgörcs, szívinfarktus stb.), a vesekő és egyéb vesebetegségek, valamint a húgyúti, vastagbél- és emlődaganatok kialakulásának kockázata” – mondja.

Figyelmeztető jelek vízhiány esetén

A szervezet hamar jelzi, ha vízre van szüksége, az első jel a szájnyálkahártya kiszáradása, ami már 1% folyadékhiány alatt is fellép.

Ha azt érezzük, hogy kiszáradt a szánk, azonnal igyunk 1-2 pohár vizet!

Ha a folyadékhiány 1-5 %-os, akkor a szomjúságon kívül erős étvágytalanság, hányinger lép fel, és erősen romlik a fizikai teljesítmény, míg 5-9% között csökken a koncentrálóképesség, szédülés, izomgörcs lép fel. A sötétsárga színű, koncentrált vizelet, a ritkább vizeletürítés szintén a folyadékhiány jele” – figyelmeztet a szakember.

Mit igyunk nyáron – vizet, üdítőt vagy alkoholt?

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen folyadékokat fogyasztunk rendszeresen. Minden folyadékfogyasztási ajánlás első helyén a tiszta, nem ízesített víz szerepel.

„Az ásványvíz vásárláskor mindig nézzük meg a címkét, mert összetételben (Na, K, Mg) jelentős különbségek vannak az ásványvizek között.

Más típusú ásványvíz ajánlott a kisbabáknak, a sószegényen vagy a nagyon sósan étkező felnőtteknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, a veseköveseknek vagy az emésztési panaszokkal küszködőknek.

A natúr vízen kívül nyáron népszerűek – mégis több szempontból nem számítanak a legjobb választásnak – az ízesített vizek, a jeges teák és kávék, az energiaitalok, az üdítők és gyümölcslevek, alkoholos italok” – mondja a MediFat igazgatója.

„Kánikulában figyelni kell arra, hogy sokkal kevesebb alkohol is a fejünkbe szállhat. Különösen erőteljes az alkohol hatása, ha az iszogatás hideg helyen (például pince vagy légkondicionált helyiség) történik, majd kimegyünk a hőségbe. Azt sem árt tudni, hogy minden olyan folyadék valójában vizet von el a szervezettől, amiben például koffein vagy cukor van.

A vízelvonás szempontjából kiemelt helyen szerepel a kávé, fekete és zöld tea, kóla és töményebb alkoholos italok, melyek elfogyasztásakor az elfogyasztott mennyiség dupláját kell víz formájában elfogyasztani

– árulja el Dr. Gajdács Ágnes.

Hizlaló folyadékok?

Nyáron sokan visszahízzák a tavasszal nagy odafigyeléssel leadott kilókat, és ennek egyik oka a szokásosnál nagyobb mennyiségű, kalóriadús folyadékok fogyasztása.

Az alkoholos italokkal jó pár extra kalóriát juttatunk a szervezetünkbe.

A frissen facsart gyümölcslevek igazi kalória- és szénhidrát bombák, a vércukorszintet azonnal megemelik, ezért minél ritkábban fogyasszunk belőlük, a napi maximum 3 dl adagot ne lépjük túl, és 3-5 dl vízzel hígítsuk duplájára.

Ugyanez a szabály vonatkozik az energiaitalokra is, amelyek főleg kánikulában vagy intenzív mozgás során akár életveszélyes kiszáradást okozhatnak, ha nem iszunk melléjük dobozonként legalább 5 dl vizet.

Az üdítők, jeges teák, a cukorral vagy sziruppal édesített limonádék sem tartoznak a testsúlybarát kategóriába, ráadásul gyakran magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmaznak, ami rendszeres fogyasztás esetén hozzájárulhat a nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulásához.

Néhány ital kalóriatartalma (adagnagyságtól és összetételtől függően):

- 1 jegeskávé ~ 350-900 kcal
- kóla 5 dl ~ 225 kcal
- narancslé 5 dl ~ 215 kcal
- 1 pohár alkoholos koktél ~ 400-1000 kcal
- világos sör 3 dl ~ 132 kcal

A víz a zsírbontás élettani folyamatában is szerepet kap. Jellemző, hogy az emberek túlbecsülik az elfogyasztott folyadék mennyiségét, a folyadékokkal bevitt kalóriákról pedig nem is vesznek tudomást, ezért

érdemes a folyadékfogyasztásról is naplót vezetni, így nemcsak a kiszáradást, hanem a kellemetlen hízást is el lehet kerülni.

Kánikulában támad a vesekő?

„Ha nem fogyasztjuk el a szükséges folyadékmennyiséget, akkor a vizelettel kiválasztódó anyagcsere végtermékekből túltelített oldal alakul ki, majd kristályok csapódnak ki –

különösen ha a kőképződést gátló anyagok szintje is alacsony (például citrát, magnézium), majd kialakul a vesekő.

A folyadékmennyiség rendezése – amire kánikulában még nagyobb figyelmet kell fordítani – az egyik legfontosabb lépés a vesekő megelőzésében” – mondja.

„Vesekőhajlam esetén azonban az sem lényegtelen, hogy mit iszunk és mit eszünk. A vesekövek kb. 75%-a kálcium-oxalát-tartalmú, és ennek a vesekőtípusnak a megelőzésében segítségünkre lehet a tudatos táplálkozás.

Ajánlott a sószegény diéta (maximum 4-5 gramm/nap). Érdemes kerülni a magas oxalát tartalmú ételek és italok (például sóska, spenót, cékla, rebarbara, zöldbab, kakaó, csokoládé, erős főzött kávé, tea, kóla, vörösbor, eper, ribiszke, málna) rendszeres és/vagy nagyobb mennyiségben történő fogyasztását.

Tanulmányok szerint például napi 5-6 adag jeges tea fogyasztása növeli az oxalát-kövek kialakulásának kockázatát.

A szervezetünkben is keletkezik oxalát a szénhidrátok lebomlása során, így a nagyobb mennyiségű szénhidrátbevitel nemcsak hízáshoz, hanem oxalát-kövek keletkezéséhez vezethet. Ráadásul a súlytöbblet önmagában is hajlamosít vesekő képződésére.

A rendszeres testmozgás, a súlyfelesleg leadása viszont hasznos lehet a vesekövesség megelőzésében. A stressz-szint csökkentése szintén segíthet, sőt ha ezt valamilyen magnéziumkészítmény segítségével valósítjuk meg, akkor a vizeletben oldott kristályok kialakulását is gátoltuk” – hívja fel a figyelmet a belgyógyász, testsúlygyógyász szakorvos.