Lee Berk a Lona Linda Egyetem kutatója a csokoládé hatásait vizsgálta az agyhullámok megfigyelésével. A hatások az első harapásnál kezdődnek és két órán keresztül tartanak.
Az agy szerotonin- és dopaminszintje megnövekszik, így változtatva meg a hangulatot.
A benne lévő fenil-etil-amin, amelyet szerelemdrognak is hívnak, olyan állapotot, érzetet idéz elő az agyban, mintha szerelmesek lennénk.
Vannak olyan csokoládék, amelyek jobb hatással vannak a testre, mint mások. Darlene Mayo idegsebész szerint a legalább 85%-os kakaótartalmó étcsokoládé növeli az agyban a kémiai anyagok jelenlétét, csökkenti a szorongást és a depressziót.
A fehér csokoládé is megnöveli ugyan a dopaminszintet, de közel sem olyan hatékony, mint az étcsoki.
Sőt, a benne lévő flavonolok csökkentik a gyulladást, a vércukorszintet és a rossz koleszterinszintet is. Emellett a csokoládé fokozza az agysejtek közötti kommunikációt, ami a viselkedésre és a memóriára van hatással.
Javítja véráramlást az agyba és a szívbe, illetve csökkenti a vérnyomást az alatt a kétórás időtartam alatt.
Mivel csökkenti az ételek utáni vágyódást, még a fogyásban is segíthet. A benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően sokkal jobb a tápértéke. Persze ettől eltekintve a csokoládé még mindig tartalmaz cukrot – bár keveset – és zsírt, amiből túl sokat fogyasztani nem jó dolog.
Az olcsó és alacsony kakaótartalmú csokikat mégis érdemes lecserélni a több mint 70%-os étcsokoládéra. Napi egy-egy kocka elfogyasztása még a diétába is belefér.