Hozzátették, a felnőtt magyar lakosság 97 százaléka fogyaszt tejet vagy tejterméket, 28 százaléka pedig növényi alapú termékeket, és csak 3 százalék utasítja el teljesen a tejtermékek fogyasztását. A közleményben Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója ismertette, a kutatás fő célja az volt,
hogy megértsék a tejtermék fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat,
és azt, hogy mi az oka a még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok, termékek gyorsuló térnyerésének. A kutatásban arra is keresték a választ, miért hajlandó a vásárlók egy szűk rétege a hagyományos tejtermékekhez képest gyakran jelentős extra felárat fizetni ezekért a termékekért.
A kutatásban megállapították, hogy a növényi alapú termékek tipikus "primer" fogyasztói a nők, az ő fogyasztásuk, vásárlásuk az, ami kihat a család többi tagjának étkezési szokásaira.
A fogyasztás motivációi között szerepel az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra való törekvés, a kényszerű okokból (valamilyen tejtermék intolerancia miatt) történő fogyasztás, a változatosabb étkezés iránti igény, valamint a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás érzete.
A kutatásból az is kiderült, hogy a növényi alapú termékeket nem fogyasztók ezeket a termékeket túlságosan drágának ítélik és nem is tartják azokat igazán finomnak, valamint úgy vélik, ez az egész csak egy múló divathóbort.
Kiemelték, hogy a megkérdezettek kétharmada egyetért azzal, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve, hogy ezekre a termékekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van,
mindemellett finomak és táplálóak is.
Harcz Zoltán a közleményben arról is beszámolt, hogy a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, valamint igyekszik meghatározni azokat az elemeket, amelyek a reklámokban segítik a valódi tejtermékek és a helyettesítő növényi alapú italok és termékek egyértelmű megkülönböztetését.