Miért iszunk egyre több hideg kávét?

Az, hogy ki, milyen kávét iszik személyenként változó: ahogy a divatban, úgy a kávéfogyasztók körében is vannak trendek, amik évről évre változnak. A Mindmegette most összegyűjtötte, hogy idén ősszel milyen irányzatok uralkodnak a kávézás világában.

Feketén, tejjel, cukor nélkül - aki szereti a kávét, biztosan ismerős kifejezések ezek. Az is előfordulhat, hogy valaki meglátja leírva ezeket a szavakat, egyből felvillan a kedvenc kávéja képe. Ami lehet, hogy most éppen a fahéjas latte, de nyáron még a jeges kávét itta minden délelőtt, tavaly ősszel pedig a sütőtökös kapucsínóért rajongott

Nem gondolnánk, de a kávéfogyasztási szokásaink nem mindig a saját elhatározásunkból változnak: sokszor bizony a divat diktálja, hogy milyen koffeinbombát fogyasztunk.

Míg régen szinte szentségtörésnek számított a jegeskávé, mára a fogyasztásra kész (ready-to-drink) jegeskávék mellett a frissen főzött kávéknál is hódít a hideg szervírozási mód.

Kávéfogyasztási szokásaink nem mindig a saját elhatározásunkból változnak: sokszor bizony a divat diktálja, hogy milyen koffeinbombát fogyasztunk. Forrás: Shutterstock

A jegeskávék hagyományos elkészítésétől merőben eltérő Cold Brew módszernél hideg vizet használnak az elkészítéshez, a Flash Brew esetében viszont forró vizet öntenek a kávéra, majd gyorsan lehűtik. Hogy miért iszunk több hideg kávét? Talán az elhúzódó, melegebb nyarak magyarázhatják a jelenséget: egyszerűen nem tudjuk meginni a forró feketét, viszont az ízére és hatására ugyanúgy vágyunk.

Fogyasztóként egyre inkább az egészséges alternatívákat keressük az italok esetében is, és ezt a jó szokásunkat a koronavírus-járvány csak felerősítette.

A cukros üdítők helyett egyre több jeges kávét iszunk, melyek frissítenek és a koffeinnek köszönhetően lendületet is adnak.

A kávé fontos eleme az élénkítő hatású koffein, a leggyakrabban használt tudatmódosító a világon. Blokkol bizonyos gátló hatású neurotranszmittereket agyunkban, így stimuláló hatást fejt ki. Energizál és élénkít, valamint javítja a hangulatot és a közérzetet. Forrás: Shutterstock

Folyamatosan nő az egy főre jutó kávéfogyasztás, jelenleg Magyarországon évente átlagosan 3,1 kg kávét iszunk meg fejenként, és ezzel a világranglista 24. helyét foglaljuk el. (A világelső finneknél 9,6 kg/fő/év a mennyiség).

A kávés italokkal szemben is folyamatosan nőnek az elvárások, ez vonatkozik az ital elkészítéséhez használt kávé minőségére, de a többi alapanyagra is. Imádjuk a növényi tejes verziókat (és nem csak azok, akik kényszerűségből mondanak le a tehéntejről), és szeretjük különleges ízekkel feldobni a feketénket.

Így terjedtek el és váltak a kedvenceinkké olyan kávék, mint például a sós karamellás vagy a rumos dió ízű. A különlegesség utáni vágy a baristákkal szemben is megmutatkozik: már nem elégít ki bennünket egy csészében szervírozott kávé, szeretjük, ha valami extra is van a tálalásban.

Vásárláskor nemcsak az ízre és a minőségre figyelünk, hanem figyelembe vesszük azt is, hogy az adott márka mennyire fenntartható módon állítja elő a terméket, mennyire etikusan működik.

És ez nemcsak magára kávétermesztés módjára vonatkozik, hanem a teljes ellátási láncra, beleértve például a csomagolt jegeskávéknál a csomagolóanyagot.

Folyamatosan nő az egy főre jutó kávéfogyasztás, jelenleg Magyarországon évente átlagosan 3,1 kg kávét iszunk meg fejenként. Forrás: Shutterstock

A világon kapható, fogyasztásra kész kávéitalok több mint 30%-a a végtelenszer, 100%-ban újrahasznosítható alumíniumdobozban kerül forgalomba, és folyamatosan nő ennek a csomagolóanyagnak a térnyerése.

Általában otthon vagy munkahelyünkön kávézunk, de egyre többször fordul elő, hogy útközben, munkába menet, esetleg kávézókban isszuk meg a reggeli napindítónkat vagy a napközbeni kényeztetőnket.

Jelenleg az összes elfogyasztott kávémennyiség egyötöde fogy elviteles, azaz 'on-the-go' kiszerelésben, hiszen így bárhova magunkkal vihetjük kedvenc koffeines frissítőnket.