A legtöbb ember élete során járt már borfesztiválon, esetleg borvacsorával egybekötött nyaraláson, ahol lenyűgözve tapasztalhatta, milyen káprázatos ízorgiát alkotnak egymással a különféle aromájú borok és sajtok. Mégis sokan tanácstalanok a különféle bor- és sajtfajták párosítását illetően.
Jó hír azonban, hogy nem feltétlenül kell borszakértőnek, sem sajtkészítő mesternek lennünk ahhoz, hogy ráérezzünk erre, elég, ha megfogadunk néhány apró, de praktikus tanácsot, és garantáltan nem kell szégyenkeznünk majd a vendégeink előtt.
Az első és talán a leglényegesebb szempont, hogy hasonló intenzitású borokat, illetve sajtokat kínáljunk együtt.
Könnyedebb, gyümölcsös ízvilágú fehér- és rozéborokhoz, amilyen például
a rizling, a cserszegi fűszeres, a kövidinka vagy az irsai olivér, válasszunk fiatal, lágy sajtokat, például gomolyaféléket, friss kecskesajtot.
A közkedvelt félkemény sajtok, mint a trappista, edámi, óvári vagy gouda, esetleg a füstölt sajtok tökéletes kísérői a közepesen telt aromájú, ásványos borok: az olaszrizling, furmint vagy a könnyedebb vörösborok nagyszerű kísérői.
A kecskesajtok - legyen szó lágyabb vagy érettebb fajtákról - jól passzolnak nemcsak fehér, de lágyabb ízvilágú vörösborokkal is, azonban ne a legtestesebbeket válasszuk hozzájuk.
Az édeskés, kemény sajtok, például
az ementáli, pannónia vagy a maasdamer testesebb, krémesebb fehérborokkal alkotnak nagyszerű ízharmóniát, fogyasszuk ezért hárslevelűvel, chardonnay-val vagy pinot gris jellegű borokkal, azaz szürkebaráttal.
A különféle édes desszertborokhoz - például az aszú a szamorodni vagy a jégbor - nagyszerűen illenek a kékpenészes sajtok, például a rokfort vagy a márványsajt.
Fontos szempont még az alkoholtartalom, általában az igazán intenzív ízű, fűszeres, testes borok - amilyen a merlot, kékfrankos, portói, bikavér vagy a pinot noir - magasabb alkoholtartalommal is bírnak,
így mindenképp karakteresebb, zsírosabb sajtokkal párosítsuk őket, például kéksajtokkal, camemberttel, brie-vel, de próbálkozhatunk rúzsflórával érlelt, vörös kérgű, kifejezetten aromás fajtákkal, amilyen a pálpusztai, a lajta, esetleg az ilmici. Ezeket azonban csak rutinos sajtkóstolóknak, igazi ínyenceknek ajánljuk, mert erőteljes illatukkal sokan nincsenek kibékülve.
Az enyhébb ízek kedvelői válogassanak inkább a már említett könnyedebb fehérborok, és natúrabb ízű lágy- vagy félkemény sajtok közül.
Lényeges szempont a különböző borok savtartalma is,
savasabb borokhoz töményebb, zsírosabb sajtokat kínáljunk.
Bár nem kőbe vésett szabály, érdemes fontolóra venni azt is, hogy
az azonos régióból, ugyanabból a mikroklímából származó, hasonló módszerrel készült sajtok, illetve borok is remekül kiegészítik egymást,
így ha biztosra szeretnénk menni, tartsuk szem előtt ezt is.
Ha többfajta bort és sajtfélét kínálunk, figyeljünk a sorrendre:
haladjunk mindig a legenyhébb ízvilágúaktól a karakteresebbek felé, és a legtestesebbeket szolgáljuk fel utoljára.
Azonban akármilyen sajtot, illetve bort választunk is, tökéletes kiegészítői az olívabogyó, illetve szőlőszemek, esetleg diófélék vagy a vékonyra szeletelt, ropogós bagettek, így szinte felérnek egy teljes értékű, mediterrán jellegű vacsorával.