Mutatjuk, hogy miért is olyan fontos a rizs

A rizs világszerte az egyik legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica után talán a leggyakrabban ezt fogyasztják az emberek. Ennek oka, hogy viszonylag olcsó, tápláló, és igen sokrétűen felhasználható. Készíthető belőle köret, desszert, töltelék, levesbetét, liszt, sőt, még pálinka is. Magas szénhidrát-és kalóriatartalma miatt sokan egyenesen démonizálják, az élsportolók egy része viszont kifejezetten esküszik rá. Cikkünkben felfedjük az igazságot arról, valóban olyan egészséges, illetve egészségtelen táplálák-e, mint ahogyan azt sokan állítják, illetve megismertetjük a különféle rizsfajtákat, illetve azok tulajdonságait, élettani hatásait.

A rizsfogyasztás története

A rizs az egyik legősibb kultúr-és gabonanövény. Délkelet-Ázsiában már közel 5000 éve termesztik. Bár Európában a római korban még drága, egzotikus, nehezen elérhető élelmiszernek számított, a középkor óta már felénk is az egyik leggyakrabban fogyasztott gabonaféle, az Ibériai-félsziget irányából, az ottani arab–mór kultúra részeként került át hozzánk. Olaszországban a 15. század elejétől fogyasztják, Magyarországon - csakúgy mint a Balkán-félsziget országaiban - valószínűleg a törökök honosították meg.

A legtöbb rizst azonban még napjainkban is Ázsiában, azon belül is Kínában, Indiában és Indonéziában fogyasztják, itt fő élelmiszeralapanyagként tekintenek rá.

 

Fajtái

 

Fehér “A” és “B” rizs

A boltokban kapható 2 leggyakoribb, szokványos fehér rizs, amely lehet hosszabb vagy rövidebb szemű, és hazánkban is megterem. Az “A” és a “B” minőség között a szemek töredezettségében, egyformaságávan van különbség, a “B”  esestében szükség lehet némi átválogatásra. Ennek a fajtának az egyik legmagasabb a glikémiás indexe, ugyanakkor valódi, hasznos tápanyagból a hántolás és fényezés miatt csak keveset tartalmaz.

Barna rizs

A diétázók és egészségtudatosságra törekvő emberek körében ma már egyre többen fogyasztják, azonban népszerűsége még mindig hátul kullog a fehér rizzsel szemben. Ennek oka, hogy nehezebben és keményebbre fő, és karakteres, enyhén diós íze is megosztó: egyesek rajonganak érte, mások azonban sosem tudnak megbarátkozni vele. A barna rizs feldolgozása során a szemeket megfosztják külső héjuktól, a belső héjat - ami a rizs korpáját és a csírát tartalmazza- rajta hagyják. A barna rizs emiatt igen tápláló, tele van rostokkal és vitaminokkal, glikémiás indexe alacsonyabb, ezért fogyókúrázók számára sokkal jobb választás a fehérnél. Liszt is készül belőle, amivel kiválóan lehet helyettesíteni hagyományos búzalisztet, mivel a rizs nem tartalmaz glutént, így ezt cöliákiások is bátran fogyaszthatják.

Olyan embereknek azonban, akiknek gyenge a bélrendszere, érdemes a hagyományos fehér rizst választani, mivel magas rosttartalma irritálhatja a bélnyálkahártyát.

Basmati

A világon az egyik legegészségesebb, Indiából származó rizsféle, hosszú szemű, pergős állagú, kellemes illatú és hamar megfő. Glikémiás indexe jóval alacsonyabb, mint a hagyományos fehér rizsé, ezért jó választás szénhidrátszegény diáétát követőknek. Kiváló kísérője a pikánst fűszerezésű ázsiai ételeknek.

Jázminrizs

A sima rizs után az itthon talán legtöbbet használt fajta, a basmati család tagja. Illatos, hosszú szemű, könnyen és hamar elkészíthető. Csak arra kell vigyázni, ahogy a basmatinál is, hogy ne főzzük túl, mert azzal megöljük. Kevésbé drága, akár piacon is megvásárolható a terménykereskedőknél, illetve a nagyobb élelmiszerláncokban saját márkás változatban is elérhető. Ázsiai ételekhez kiváló, nem ragad, szépen pereg. Mi tejberizshez és rizottóhoz semmiképpen nem használnánk, de köretként különben kiváló választás.

Arborio rizs, azaz rizottórizs

Kerekded, hosszabb főzést igénylő, tapadós állagú rizsféle, ideális a pépesebb állagú ételek, például rizottó, esetleg rizses hús készítéséhez, emellett tejberizshez. Hátránya, hogy viszonylag drága, ezért ha akciós, érdemes betárazni belőle. Az olasz tésztákhoz hasonlóan fogkeményre főzve a legjobb.

Sushirizs

A rizottórizzsel rokon fajta, ez is hosszabb főzési időt igényel, hasonlóan tapadós állagú, azonban ez egészen apró szemű. Sóval és só nélkül is készíthető, a formázást csak azután kezdik meg, miután kihűlt.

Vörös rizs

A vörös rizst nem koptatják, csak hántolják, ezért a barnarizshez hasonlóan magas tápanyagtartalommal rendelkezik. Viszonylag alacsony glikémiás indexű, ezért diétázóknak, cukorbetegeknek ideális. Két fő fajtája van, a hosszú szemű red cargo, amit Thaiföldön termesztenek, és a közepes szemű butáni vörös. A barnarizzsel szembeni előnye, hogy jóval kevesebb idő alatt megfő, viszont eyhén rágós, ezért célszerű főzés előtt beáztatni. Íze hasonló a barna rizséhez, de van némi földes aromája.

Fekete rizs

Hántolatlan, magas vas-vitamin-és fehérjetartalmú rizsfajta, kissé rágós állagú, kifejezetten kiós ízű. Két fajtája van: a rövid szemű (kínai) és hosszú szemű (thaiföldi) változat. Főleg édességeket - például rizspudingot - készítenek belőle.

Vadrizs

A rizsfélékkel csak távoli rokonságban áll, nevezik kanadai vagy indián rizsnek is, ugyanis eredetileg Észak-Amerikában és Ázsiában is őshonos. B-vitamin-és fehérjetartalma kifejezetten magas. Rost-és kalóriaótartalma megegyezik a barna rizsével, őzési ideje azonban még annál is hosszabb, akár 40-50 perc is lehet. Pergős állagú, karakteres ízű. Mivel meglehetősen drága, általában más, olcsóbb rizsfajtákkal keverve használják köretként.

Fekete, vörös és hosszúszemű rizsfajták zsákszámra 

 

Egészségügyi hatásai

Bár - amint az kiderült - rengeteg féle rizs létezik, és mindegyik más-más élettani hatásokkal bír, általánosságban annyi viszont annyi elmondható róla, hogy 

értékes szénhidrátforrás, ami gyors energiapótlást biztosít a szervezet számára, így legyengült, beteges emberek feltáplálására kifejezetten jó választás, emellett sportolók, fizikai munkát végző emberek számára is ajánlott a fogyasztása.

Normalizálja a bélműködést, jótékony hatással van a gyulladásban lévő, legyengült emésztőrendszerre. 

Mivel a rizs könnyen emészthető és zsírszegény, gyomorrontás elleni diétában az egyik legjobb étel, segít megszüntetni a hányást, hasmenést, émelygést.

A rizs összes fajtája bővelkedik B-vitaminokban, ásványi anyagokban - káliumban, magnéziumban, szelénben, vasban, cinkben - illetve rostokban.

Bár összességében inkább pozitív tulajdonságokkal rendelkezik, azért fontos megemlíteni, hogy a túlzásba vitt rizsfogyasztás megemeli a vércukorszintet, különösen igaz ez a hagyományos fehér rizsre. Ennek elkerülése érdekében

fogyasszuk minél több zöldséggel, illetve olyan értékel fehérjeforrásokkal, mint a hal, szárnyasok, zsírszegény sajtok, tojás, illetve tofu, mert ezek rosttartalma lassítja a szénhidrát felszívódását a szervezetben.

Cukorbetegeknek és inzulinrezisztenciával élőknek pedig jobb választás az alacsonyabb glikémiás indexű, de magasabb rost-és fehérjetartalmú barna rizs és vadrizs, esetleg a basmati rizs.

További hátránya, hogy magas az arzéntartalma, ezért fogyasztás előtt érdemes alaposan megmosni, illetve más gabonafajtákkal - például kölessel, bulgurral, kuszkusszal, quinoával - keverni, illetve váltogatni ezek fogyasztását, így megelőzhetjük az arzén túlzott felhalmozódását a szervezetben.

Egy jó praktika lehet az is, ha öt perc forralás után leöntjük róla a főzővizet, és tiszta vízben főzzük tovább. Nem mindegy emellett a rizs származása sem: az indiai, a pakisztáni és a kaliforniai fehér basmati rizs arzéntartalma jellemzően alacsonyabb.