Negyvenévesek a számítógépes játékok

Miközben a politikusok a harmadik világháború elkerülésén dolgoztak, öt egyetemista a kor egyik legkorszerűbb számítógépén hadat indított a távoli űrből támadó idegenek ellen.

1961 nyara sok szempontból különleges volt. A nagyléptékű történelmi események ekkora már lezajlottak: az amerikaiak a Disznó-öbölben történteket értékelték, Berlin lakosai lassan kezdtek hozzászokni a várost kettészelő betonfal látványához. Miközben a liverpooli Cavern klubban egy gombafejűekből álló együttes viharos és váratlan sikert aratott szokatlanul modern zenéjével, Bostonban néhány programozó Spacewar! című játékával létrehozta az elektronikus szórakoztatóipart.

A kezdetleges grafikájú játék a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjában született meg egy TX-0 típusú számítógépen. A vadonatúj masina elektroncsövek helyett tranzisztorokból épült fel, csatlakozott hozzá egy katódsugaras képernyő, valamint egy lyukszalag előállítására és közvetlen befűzésére szolgáló eszköz - valamiféle billentyűzet. A számítástechnikusokat meglepte a komputer teljesítménye, amelyet ma a legközönségesebb hordozható számítógépek is könnyedén túlszárnyalnak.

Újdonságnak számított az is, hogy a számítógép alkalmas volt a közvetlen programozásra. Végre nem kellett kinyomtatni a programokat, leadni egy fehér-köpenyes, türelmetlen operátornak, aki napok múlva hozta csak vissza a hibákról szóló jegyzéket. Le lehetett ülni a gép elé programokat fabrikálni, volt idő kísérletezésre, mások anyagainak a feltörésére és az unalmas órákban holmi szórakoztató, haszontalan játék megalkotására.

Űrháború E. E. Doc Smith nyomán

Dan Edwards, Alan Kotok, Peter Sampson, J. Martin Graetz és Steve Russell a MIT hallgatóiként alapvetően két dologért rajongtak: a számítógépekért és E. E. Doc Smith regényeiért, amelyekben néhány űrkadét sugárpisztolyt ragad és űrhajóba pattan, hogy a Galaxis széléig kergesse az emberiség elpusztítani akaró idegeneket.

Az öt fiatal 1961 nyarán ismerkedett meg a TX-0 és a DEC PDP-1-es számítógépekkel. Amint rájöttek, hogy a 9 kilobájtos memóriával és 30 soros képernyővel felszerelt szupergépek a lehetőségek végtelen tárházát kínálják, elhatározták, hogy interaktív formában megalkotják Doc Smith világát.

A program a Spacewar! nevet kapta. A kör alakú képernyő közepére került egy fekete lyuk, amely minden körülötte lévő tárgyat igyekezett magába szippantani. A két játékos egymással szemben indult, egyszerre kellett kicselezni a lyukat, valamint eltalálni az ellenfelet. A játék még ma is nehéznek tűnik, mivel a manőverezés során gázt lehet adni, és a haladási irányt meghatározandó jobbra vagy balra fordulni. A cél kilőni vagy a fekete lyukba kergetni az ellenfelet.

Pacmantől Lara Croftig

A Spacewar! alkotói álmukban sem gondolták volna, hogy alig negyven év elteltével már realisztikus környezetben játszódó programok fogják szórakoztatni a számítógéptulajdonosokat. A hetvenes évek végén a PacMannal együtt csipogó szoftverek egész tömege jelent meg az akkori komputerekre.

Az aranykor a ZX Spectrum és a Commodore 64 megjelenésével köszöntött be, a számítógép a mindennapok részévé vált, sorban alakultak a játékgyártó cégek, akik a technológia határain belül maradva igyekeztek minél érdekesebb és izgalmasabb szoftvereket kifejleszteni.

Ekkortájt születtek meg a komputerjátékok őstípusai, egy-egy zseniális ötletet programok egész hada követett, a játékosok pedig, miután végigkűzdötték a régi játékokat, újabbra és újabbra vágytak. Nem a koncepció volt a lényeg, hanem a körítés, a Super Mario nyomán született platformjátékok ugyanolyan sikeresek voltak, mint a nagy elődök.

A kilencvenes évek hoztak igazi változást az elektronikus szórakoztatóiparban. A számítógépek teljesítménye és kapacitása rohamosan emelkedni kezdett, a grafika tökéletesedésével és a rendelkezésre álló tárhely növekedésével egyre szebb és bonyolultabb szoftverek születtek. A kilencvenes évek második felében valóságos forradalom zajlott le, mikor a Wolfeinsteinnel és a Doommal beköszöntött a "háromdimenzió" kora.

Bár a nyolcvanas években szinte minden ötletet, játékkoncepciót kimerítettek, mégis a látvány új lendületet adott a fejlesztőcégeknek. Sorra vették elő a régi, emlékezetes játékokat, hogy a újrafeldolgozva, 3D környezetben ismét piacra kerüljenek.

Negyven év alatt a semmiből egy új iparág és egy új időtöltés született. Az öt fiatal egyetemista, aki annak idején a láncreakciót a Spacewar! elkészítésével elindította, ma már biztosan elveszne a CD-kkel megrakott polcok tömegében.

Ajánlott weboldalak:

Komputerjátékok múzeuma

SpaceWars!