A Linux a tudományos szférában

A Hewlett Packard számos tudományos testület képviselőjével vitatja meg, hogy miként lehet kutatási platformmá alakítani a HP csúcs-szerverein futó Linux operációs rendszert.

A cég szerint a 64 bites Itanium-alapú szerverek nagy szerepet töltenek majd be a jövő tudományos kutatásában, mert a kereslet-kínálat törvényei szerint az Intel szerverek ára jóval alacsonyabb lesz, mint a rivális szerverrendszereké, nem is beszélve a horribilis árú nagygépekről.

Számos operációs rendszer működik az Itaniumon, de a Linux a mögötte felsorakozó kiterjedt fejlesztői közösség révén önként kínálja magát, hogy a tudományos kutatás fősodrában használt operációs rendszerré alakuljon át. A korábban Gelato Federation néven működő csoport most ezen dolgozik - tagjai a HP-n kívül a szingapúri BioInformatics Institute, a franciaországi Groupe ESIEE, az USA-ból a National Center for Supercomputing Applications (NCSA) és az Illinois-i Egyetem, Kínából a Tsinghua Egyetem, Ausztráliából az Új Dél-Walesi Egyetem és Kanadából a Waterloo Egyetem. A csoport tagjai BioInformatics Institute már elkezdett felépíteni egy Itanium szerverfürtöt, amellyel a génszerkezetet lehet majd tanulmányozni - ehhez azonban segítségre van szüksége a Gelato egyéb tagjaitól, mert a Linux a Microsoft platformjainál stabilabb ugyan, de megközelítően sem annyira, mint a Unix. Az NCSA kutatása éppen a Linux erősítését célozza, hogy megbízhatóbbá tegye nagyteljesítményű számítási feladatokhoz - mint a bioinformatika, a grid-számítás, az élettudományok és a fizika.

A Gelato tagjai már kaptak munkájukhoz Itanium szervereket a HP-től, de alig várják, hogy megérkezzenek a második generációs McKinley gépek, amelyeket az év közepére ígérnek.