A cél az informatika társadalmasítása

A májusban megalakult kormányban az informatika önálló tárcát kapott; ezt a lépést már régóta várta a szakma. A tárca szerepéről Kovács Kálmán miniszter beszélt.

Melyek ma a kiindulási pontok? A szolgáltatások használatához szükséges távközlési, informatikai hálózat alapján Magyarország közepesen fejlettnek tekinthető. A probléma leginkább csak az, hogy sok lakásban nincs jelen alternatív szolgáltató. Ha van is bent két vezeték, az sokszor ugyanannak a szolgáltatónak a két vezetéke. Hiányzik tehát a vetélkedő hálózatok rendszere. Nagyon sok település nincs is rajta a hálózaton, ilyenformán bár a hálózat országos, mégsem teljes: a 3200 településből 2200-ban nem élvezhetők a széles sávú hálózattal járó előnyök.

Ami az eszközök helyzetét illeti, a szolgáltató eszközökben nem állunk rosszul. A végeszközök, vagyis a személyi számítógépek tekintetében azonban jóval az európai átlag alatt vagyunk, annak nagyjából csak egyharmadáig jutottunk el, s ez a szint még a mi szűkebb térségünkben is csak a középmezőnyben maradáshoz elég. A harmadik jellemző szint a hozzáférés lehetősége: a háztartásokban ez csak töredéke, egytizede az európai átlagnak. Ezzel a szinttel nem lehet szó információs társadalomról. Mi az akadály? Az első ilyen a szükséges eszközök viszonylagos drágasága, a második a tarifák viszonylag magas szintje. Ezért a kormány olcsóbb tarifákat szándékozik kialakítani. Erre való rövid távú megoldás a szolgáltatók támogatása (annak most a Mindenkinek csomag megszűnése volt az oka), de érdemben csak versennyel lehet letörni a magas árakat. Ezért szeretnénk ősszel benyújtani az egységes hírközlési törvény módosítását, s azzal elősegíteni egy olyan helyzetet, amelyben a meghatározó szolgáltatóknak versenytársakkal kell számolniuk; a módosítás támogatni szeretné azokat a cégeket, amelyek beszállnának a versenybe.

A teljes cikket a Számítástechnika július 9-én megjelenő, 28. számában olvashatják.