Sokunkat még nem érdekel az internet

Nemzetközi összehasonlításban romlott Magyarország helyzete az információs fejlettséget vizsgálva. Az otthoni internetellátottság növekedésének mutatója stagnál, számítógépből pedig kevesebbet vásárolunk. Kutatók szerint a problémáknak nem csak pénz-, de mentalitásbeli gyökerei is vannak.

Lezárult az informatikai fejlettséget, illetve az internet terjedését elsősorban társadalmi hatások felől vizsgáló World Internet Project (WIP) magyarországi kutatásának idei felmérése. A 2002-es eredmények szerint az elmúlt egyéves időszakban a korábbi tendenciákhoz képest több vizsgált mutató, így az otthoni személyi számítógépek és az internet-előfizetések számának növekedése is lassulást mutat. A PC-k számát tekintve a kutatók az elmúlt évi eredményhez képest 14 százalékkal magasabb számról számolnak be, ezzel a növekedéssel ma már minden negyedik háztartásban (26 százalék) található legalább egy számítógép. Ez 14 százalékos növekedés után 4 százalékkal haladja meg a 2001-es eredményt, a mutató azonban lassabban kúszott felfelé, mint 2000-2001 között: ekkor 29 százalékos növekedést mértek. A kutatás készítőinek prognózisa szerint radikális változás bekövetkezte nélkül, a jelenlegi trend folytatódása esetén egy év múlva a háztartások 29-33 százaléka rendelkezhet PC-vel.

Leginkább a tizenévesek kaphatóak

A WIP-felmérés egyik lényeges eleme az otthoni internetellátottság vizsgálata. E tekintetben az elmúlt egy évben sem történt forradalmi áttörés: míg 2001-ben a háztartások 6, az idei mintavétel során 8 százalékuk kapcsolódott a netre. A növekedés üteme ezen a téren bizonyos folytonosságot mutat, hiszen 2000-ben, illetve 1999-ben ugyanez a mutató 4, illetve 2 százalék körül mozgott. Kiugróan magas, 16 százalékos internetpenetráció Budapesten mérhető, a nagy városokban 8-9 százalék körüli, a területen legrosszabb helyzetben az 1000 fő alatti települések vannak (2 százalék).

Korcsoportokat tekintve a vizsgált legfiatalabb, 14-17 éves korosztályban a legmagasabb az internetezők aránya 76 százalékkal, jellemző, hogy a ranglistán második 18-29 éves korosztálynál ez a mutató már csupán 39 százalékos. A WIP-felmérés készítői, mint azt már korábban számos szakértő tette, a "Sulinet-korosztály" erős nethasználatára hívják fel a figyelmet: a jövőre nézve mindenképpen biztató a mai tizenévesek hajlandósága a világháló iránt.

Az internetet legtöbben otthonról és az iskolából érik el, a nyilvános internetezési lehetőségeket (internetkávézó, teleház, könyvtár) egyelőre kevesen veszik igénybe. Fő felhasználási területként legtöbben az információkeresést, valamint a szórakozást, játékot jelölték meg, utóbbi pozitív jel a magyar nyelvű internetes tartalmak iránti igények és a multimédiás alkalmazások letöltéséhez a modemes elérésnél sokkal inkább megfelelő szélessávú kapcsolatok terjedése tekintetében.

A távolmaradás okai

A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a WIP-kutatás résztvevőit idén is megkérdezték arról, hogy milyen okai lehetnek, ha az internettől való távolmaradás mellett dönt. A válaszadók 44 százaléka által felhozott legnyomósabb indok a számítógép hiánya volt, jellemző, hogy az informatikai tárca idén nyáron végzett reprezentatív közvélemény-kutatása során hasonlóan ez volt a leggyakoribb válasz. Szintén kiugróan magas, 40 százalékos az aránya azoknak, akiket egyszerűen nem érdekel a háló. Lényegesen kevesebben említették a magas internetes költségeket, valamint a hozzáértés hiányát.

Az internet és más médiumok

A netezők számára a világháló az újságokkal, könyvekkel és a televízióval nagyjából hasonlóan fontos információforrás - derül ki a felmérésből. Az internethasználók 56 százaléka tartotta "nagyon fontos" információszerzési eszköznek a hálót, ellentétben az internettől távol maradók 6 százalékos arányával. Ez a számpár egyébként megerősíti a távolmaradás második leggyakoribb okaként említett érdektelenséget; legtöbb esetben az internetet nem használók nem is ismerik annak esetleges előnyeit. Ezen a téren szintén a legfiatalabb korosztály mutatja fel a legpozitívabb attitűdöt, 39 százalékuk tartja a netet fontos forrásnak.

Szórakozás szempontjából az internet még az aktív felhasználók szerint is elmarad a televízióhoz, könyvhöz vagy akár a rádióhoz képest. Elgondolkoztató emellett, hogy a világháló használói mind információszerzés, mind szórakozás szempontjából jóval értékesebb eszköznek tartják a könyveket, mint a nem internetezők.

Lassan lemaradunk

A magyarországi WIP-kutatás a nemzetközi összehasonlító jellegű World Internet Project része. A kutatásból és az egyes országok úgynevezett információstársadalom-indexének összehasonlításából kiderül, hogy hazánk az információs fejlettség tekintetében a fokozatos lemaradás jegyeit mutatja. Összességét tekintve Magyarország jelenleg a 27-28. helyet foglalja a folyamatosan változó globális "ranglistán", negatív jel viszont, hogy az utóbbi években megelőzte hazánkat a korábban mögénk rangsorolt Portugália, Málta és Észtország is, szakemberek szerint a jelenlegi tendencia folytatódása esetén elhúz mellettünk Malajzia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Törökország is. Szűkebb régiónkat tekintve legközelebb Csehország és Magyarország mutatói állnak legközelebb egymáshoz, a párost kissé lemaradva követi Lengyelország. A volt keleti tömb országai közül egyébként Észtország és Szlovénia tekinthető egyfajta "mintaállamnak", az információs fejlettség területén ma már mindkét ország az uniós középmezőny felé tekintget.

Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) és a TÁRKI által végzett magyarországi WIP-felmérést vezető Dessewffy Tibor véleménye szerint az elmúlt egy évben a "pangás időszaka" volt tapasztalható a hazai információs fejlődés területén. A szociológus szerint ennek, s leginkább annak, hogy itthon egyelőre továbbra is elmarad az internethasználók számának dinamikus fejlődése, a nyilvánvaló gazdasági tényezők mellett fontosak a kulturális okai, az érdeklődés hiánya. Az információs társadalomba vezető útra lépéshez nem csak az anyagi, de a mentalitásbeli feltételeknek is meg kell lenniük, s Magyarországon egyelőre még mindkét téren számos akadály áll fenn - véli Dessewffy.