A teljesítmény hajszolása mellett egyre fontosabbá vált, hogy gépünk csendesebben üzemeljen. Korábban ez nem jelentett különösebb problémát, hiszen sem a processzorok, sem a grafikus kártyák nem igényeltek különlegesen nagy teljesítményű hűtést. De nemcsak a hűtőrendszerek váltak a zaj forrásává - hanem a nagyobb kapacitású, gyorsabb merevlemezek, optikai meghajtók is hangosabbak lettek. Ahhoz tehát, hogy halk, de korszerű gépet építsünk, nagyon gondosan meg kell választanunk a hozzávalókat, ugyanis könnyen megeshet, hogy egyetlen hangosabb periféria szertefoszlathatja a csendes számítógépről szőtt álmainkat.
Mindenekelőtt meg kell határoznunk a lehetséges zajforrásokat. Fel kell mérnünk, hogy jelenlegi eszközeink közül melyek lehetnek felelősek az idegesítő hangokért. Optimális esetben például elegendő lehet csak a processzorhűtőt kicserélni a kívánt nyugalom érdekében, de olykor sokkal összetettebb problémával is szembesülhetünk. Hogy felfedjük ezek okait, ismerjük meg közelebbről a hangoskodókat!
A forrófejű processzor
Ha a számítógépek hűtéséről beszélünk, legtöbbünknek azonnal a processzorok és azok ventilátorai jutnak az eszébe. Mivel ezeknek az eszközöknek a legnagyobb a hőtermelésük, ezért a számítógépház "mikroklímájának" kialakításában ezek játsszák a legjelentősebb szerepet. A teljesítmény növekedésével párhuzamosan a megfelelő üzemhőmérséklet szinten tartása érdekében egyre erősebb és sajnos gyorsabb ventilátorokkal szerelt hűtőket terveznek. Ezek azonban gyakran hangosabbak elődeiknél, így a növekvő zaj miatt több kísérlet született a léghűtés rendszer vízhűtéssel történő felváltására. Ez jóval hatékonyabb, mint a ventilátoros megoldás, emellett abszolút halk is. Egyértelmű előnyei ellenére azonban van egy nagy problémája - amellett, hogy még költséges is egy ilyen rendszer kiépítése -: technológiájánál fogva rendkívül megnehezíti a hűtött eszközök cseréjét. Ha például processzort szeretnénk cserélni, ki kell hívni a szakit, aki az egész rendszert hermetikusan összerakta. Emiatt a mostani új, halk és olcsó léghűtéses rendszerek megjelenésével a hétköznapi használatban a vizesblokkok létjogosultsága megkérdőjelezhető. (Arról nem is beszélve, hogy meglehetősen veszélyes üzem az áramkörök közelében folyadékkal hűteni.)
A hűtőbordák továbbfejlesztésével - például a korábbi tiszta alumíniumot rézzel kombinálva - elérték, hogy lényegesen lassabb, ezáltal halkabb ventilátor is elegendő legyen a kívánt hűtési hatékonysághoz. Az AMD platformról az egyik legjobb példa a GlacialTech korábbi számunkban már bemutatott Silent Breeze 468 nevű processzorhűtője, amelyik 19 dB-es zajszintjével jelenleg a leghalkabb processzorhűtő. Alacsony zajszintje ellenére képes kiszolgálni az XP 2700+ processzorokat is.
Pentium 4-es processzorokhoz a Spire QuieTude hűtőt ajánljuk, amelynek zajszintje 25 dB, valamint a réz alapú, "hőpipa" technológiát használó Cooler Master IHC-L71-et. Az utóbbi eszköz felszerelése különösen gyerekjáték, semmilyen szerszámot sem igényel.