CTU Marine Sharpshooter

Ismét korunk egyik központi témája, a világot egyre jobban elborító terrorizmus elleni harc kerül a középpontba a Groove Games akciójátékában, a Marine Sharpshooterben.

A játék története meglehetősen egyszerű: adva van egy terroristacsoport, melynek a világ több országában vannak támaszpontjai, s mely elméletileg képes nukleáris fegyvereket előállítni. Természetesen ezúttal is a játékos feladat, hogy felkutassa a terroristák bázisait, és megakadályozza aljas terveiket.

A pályák meglehetően rövidek és lineárisak, ami nem is lenne olyan nagy baj, hogyha a rajtuk található ellenségek mesterséges intelligenciája hosszúra nyújtaná a pályák teljesítését. Ez azonban koránt sincs így: a terroristák úgy tűnik, semmiféle kiképzést nem kaptak, így nem túl nehéz feladat leszedni őket, különösen a szabad ég alatt zajló missziókban.

Egy érdekes, ámde szintén nem valami jól kivitelezett elem a játékban, hogy a küldetések során kapunk magunk mellé egy társat, kit meg kell védelmeznünk az ellenségtől. Adhatunk néhány egyszerű parancsot is neki, sőt, néhány esetben még a terroristák levadászásában is segítségünkre lehetne, elméletben. Gyakorlatilag ugyanis ugyanazon gyenge MI jellemzi társunkat is, mint az ellenség katonáit. Ne lepődjünk meg, hogyha minden további nélkül kisétál fedezékéből, bele az ellenséges tűzvonalba, vagy a maradj a helyeden parancs hatására akkor sem mozdul, ha egy hordára való terrorista próbálja szitává lőni.

Társunk eredeti feladat, hogy egyrészt navigáljon bennünket, másrészt jelezze, hogyha ellenséget lát. Ami az első feladatkörét illeti, azt teljesíti is, noha a kicsi és könnyen kiismerhető pályákon magunk is eligazodunk, ami pedig az ellenségek jelzését illeti, ezt gyakran azon a meglehetősen furcsa úton teszi, hogy az ellenséghez sétál, aki persze lazán lelövi.

Ami a grafikát illeti, a Marine Sharpshooter nem lóg ki különösebben a sorból, de ezen a téren sem alkot maradandót. A környezeti elemek és a karakterek kellő részletességgel kerültek kidolgozásra, és mozgásuk animálására sem lehet különösebb panaszunk. A problémát az jelenti, hogy bizonyos pályákon annyira sötét van, hogy teljesen fel kell csavarnunk a gamma korrekciót, hogy egyáltalán az orrunk hegyéig ellássunk.

Eddig nem festettünk valami fényes képet a játékról, és a problémák áradatának még nincs vége. Akad a játékban néhány rendszeresen feltűnő, és igen kellemetlen bug, melyek közül mindenképpen említésre érdemes az, melynek hatására nem tudjuk kikapcsolni a zoom módot a távcsöves puska esetén. Sőt, még akkor is marad a közeli kép, hogyha eltesszük a puskát, és pisztolyunkat, vagy késünket vesszük elő…

A játék zenéje sem rossz, de itt is van egy aprócska bibi. Első hallásra még kellemesnek tűnnek az akkordok, de sajnos a zenei anyag annyira rövid, hogy nagyon hamar ismétlődni kezd ugyanazon muzsika. Mivel nem egy olyan pörgős játékkal van dolgunk, ahol nincs időnk a zenére figyelni, ez elég kellemetlen.

Sajnos a Marine Sharpshooter önmagában sem egy jó program, hátha még azt is figyelembe vesszük, hogy a műfajban mekkora konkurenciával kell, vagyis csak kellene felvenni a harcot. A fanatikus akciórajongók azért próbálják ki, de félő, hogy őket sem fogja túl sokáig a gép elé ültetni a játék.