Általános vitára alkalmas a hírközlési törvény

Az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága keddi  ülésén egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslatot.

A szavazást megelőzően Pataki Dániel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a leendő törvény három célt tűz ki maga elé: egyrészt az európai uniós jogharmonizáció megvalósítását, másrészt az internet minél nagyobb mértékű elterjesztését, harmadrészt pedig az erősebb fogyasztóvédelem kialakítását.

A helyettes államtitkár közölte, hogy 2004. május 1-jétől megvalósul Magyarországon a mobilszám-hordozhatóság, a vezetékes szolgáltatók esetében a számhordozhatóság pedig már jövő év január 1-jétől valósággá válik. Pataki Dániel hangsúlyozta, hogy a leendő törvény megteremti Magyarországon az információs társadalom alapjait. A fideszes Rogán Antal, a bizottság elnöke kifejtette, hogy a törvényjavaslat nagy lépéseket tesz előre, ám elfogadása után sem fog senki sem olcsóbban internetezni, telefonálni. Az előterjesztést az ellenzéki képviselő olyan "szabályozási gyöngyszemnek" nevezte, amelynek szerkezete kifinomult, ám nincs mögötte távközlési stratégia. Hozzátette: a javaslat elfogadja azt a tényt, hogy a vezetékes szolgáltatók között nem lehet érdemi versenyt előidézni, s ezért csak az esélyegyenlőséget növeli a nagy szolgáltató és a kisebbek között. Rogán Antal kifogásolta azt is, hogy a Hírközlési Felügyelet helyébe lépő Nemzeti Hírközlési Hatóság, illetve annak tanácsa nem lesz teljesen független az informatikai és hírközlési minisztertől.


Igen a postatörvényre

A bizottság egy tartózkodás mellett, hat igen szavazattal, négy ellenében általános vitára alkalmasnak találta a postáról szóló törvényjavaslatot is. Pataki Dániel elmondta, hogy ez a javaslat is három célt valósít majd meg: harmonizálja a magyar előírásokat az európai uniós joggal, előtérbe helyezi a fogyasztók szempontjait, illetve elősegíti a postapiacon a liberalizációt. A helyettes államtitkár közölte, hogy a postai liberalizáció folyamatos lesz, és első lépésben a továbbítandó küldemények tekintetében a törvény a 350 grammos súlyhatárt 100 grammra szállítja le. Ebből következően 2004. január 1-jétől a Magyar Posta Rt.-nek csak a 100 gramm alatti küldemények továbbítására lesz monopóliuma; 2010-től már minden küldemény továbbítása liberalizált lesz.

Rogán Antal kifogásolta, hogy a jövedelmező tevékenységeket, így a pénzforgalmat liberalizálja a törvény. Kifejtette: ez egy nyereséges tevékenység, ám ha ezt a Magyar Posta Rt.-n kívül más is végezheti, akkor ez gyakorlatilag a társaság leépülésével jár együtt. ataki Dániel válaszában elmondta, hogy a törvényjavaslat nem a Magyar Postára vonatkozik, hanem a magyar postai piacra. Aláhúzta: a belföldi postautalványok továbbítását, illetve a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet azért is kell liberalizálni, mert az európai uniós jog ezt előírja. A helyettes államtitkár képviselői hozzászólásokra reagálva elmondta: a magyar postapiacra vonatkozó törvényt azért is kell megalkotni, mert az új elektronikus hírközlésről szóló törvény január 1-jei életbe lépésével hatályát veszti az a hírközlési törvény, amely jelenleg szabályozza a postai tevékenységet. Közölte: mivel az elektronikus hírközlési törvény már nem vonatkozik a postai szolgáltatásokra, űr keletkezne a piacon, ha nem szavaznák meg a képviselők a postai piacról szóló jogszabály-gyűjteményt.