A szaktárca az új hírközlési törvényről

Az elektronikus hírközlési törvény hatályba lépését követően  nem valósítja meg egy csapásra az információs társadalmat, csupán annak kereteit, illetve alapszabályait határozza meg - közölte az informatikai minisztérium helyettes államtitkára.

Pataki Dániel, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón elmondta, hogy a leendő törvény erős hatósági jogosítványokat ad a Hírközlési Felügyelet utódjának, a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak. Az új hatóság a korábbinál nagyobb bírságokat és komolyabb szankciókat szabhat ki majd annak érdekében, hogy a piaci szereplőktől kikényszerítse a jogszabálykövető magatartást.

A helyettes államtitkár kifejtette: az új törvény egyik legfontosabb célja, hogy lebontsa a valódi verseny akadályait, s hatékonyabb fogyasztóvédelem valósuljon meg.

Pataki Dániel az információs társadalom kapcsán két konkrét feladatot említett meg: egyrészt minél jobbá kell tenni az informatikai infrastruktúrát, másrészt pedig megfizethető árú internet-szolgáltatásokat kell nyújtani a piacon. Az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta, hogy a törvénytervezet szerint az eredeti tervekkel ellentétben mobilszolgáltatók nem vehetnek részt benne. Ezt azzal indokolta, hogy az információs társadalom kiépítéséhez alapvető fontosságú az internet, amelyet főleg vezetékes vonalon érnek el a felhasználók. Mivel a vezetékes vonalak száma így is több tízezerrel csökken évről-évre, újabb hátrányt jelentett volna az érdekelt szolgáltatóknak az, ha a mobilcégek is nyújthatnak egyetemes szolgáltatást, részben kiszorítva ezzel a vezetékes társaságokat a piacról. A helyettes államtitkár elmondta, hogy az idén mintegy 10 milliárd forintos egyetemes szolgáltatási alapba csak azoknak a szolgáltatóknak kell befizetniük, amelyek az egyetemes szolgáltatásokhoz tartozó telefonszolgáltatást, illetve ennek keretében telefonszolgáltatás igénybe vételével internetelérést tesznek lehetővé.

Pataki Dániel szerint jövőre az egyetemes szolgáltatási alapba befizetendő összeg az ideinek negyedére-ötödére csökken. Hozzátette: az alapba nem kell befizetniük azoknak sem, akiknek az egyetemes szolgáltatásra eső bevétele éves szinten 100 millió forintnál kisebb. Nem fizetnek az alapba azok sem két évig, akik új szereplőként lépnek be a magyar távközlési piacra. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy jövőre a szociálisan rászorulókat már nem az egyetemes szolgáltatási alapból támogatják, hanem az állami költségvetésből. Hozzátette: a tervek szerint egy szociálisan rászoruló mintegy ezer forintot kap majd havonta a távközlési szolgáltatások támogatásaként.

Pataki Dániel elmondta, hogy a törvény végrehajtásához szükséges öt kormányrendeletből és kilenc miniszteri rendeletből négy, illetve nyolc már készen van, így ezeket időben megismerhetik a szolgáltatók.