Uniós egyeztetésen az informatikai miniszter

Kovács Kálmán informatikai miniszter április 21-22-én az írországi Dundalkban részt vett az ír EU-elnökség által szervezett informális miniszteri konferencián, s megbeszéléseket folytatott több ország küldöttségével.

Az Erkki Liikanen informatikai EU főbiztos részvételével zajló konferencia központi témája a szélessávú hozzáférés, illetve a tartalom és a szélessávú szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésének lehetőségei voltak - tájékoztatott közleményben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM).

A konferencián Kovács Kálmán ismertette a hazai nemzeti szélessávú stratégiát, bemutatta a szélessávú internet elterjesztésében elért magyar eredményeket. Előadásában elmondta, Magyarországon az elmúlt egy évben több mint háromszorosára nőtt a szélessávú internet-előfizetések száma, így hazánk a szélessáv arányát tekintve Európa élmezőnyéhez tartozik. A konferencia mellett Kovács Kálmán kétoldalú megbeszéléseket folytatott svéd, finn és olasz partnerminisztereivel.

A svéd partnerminiszterrel folytatott megbeszélés kiemelt témája volt a Grippen szerződés ellentételezéseként a svéd szerepvállalás a hazai tudásgazdaság építésében, valamint a TELE2 távközlési cég magyarországi piacra lépése és ennek várható versenyélénkítő hatása.

Kovács Kálmán és a finn hírközlési miniszter megvitatták a finn vállalatok magyarországi szerepét és áttekintették a Nokia és az Elcoteq esetleges további hazai terjeszkedésének lehetőségét.

Az informatikai tárca közlése szerint az olasz partnerminiszterrel folytatott megbeszélés fő témája a Quadrilaterale (olasz, szlovén, horvát, magyar) együttműködés keretében magyar kezdeményezés eredményeként megvalósuló V. Intelligens Folyosó megállapodás volt, amely a Trieszt - Budapest - Kijev folyosó mentén működő vállalkozások közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat hatékonyságát hivatott növelni az infokommunikációs eszközök segítségével. A megállapodás felöleli majd az intelligens közlekedési rendszereket, a kereskedelmet segítő összekapcsolható informatikai rendszereket, a kutatás-fejlesztési együttműködést, a közösségi hozzáférési pontokat és a digitális tartalom fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva a nyelvi sokszínűségre.