Városépítés a piramisok árnyékában

Régen hallhattunk már a városépítős játékokról, melyeknek annak idején a Caesar sorozat volt a zászlóvivője. A játékért felelős Impressions szakemberei által alapított Tilted Mill megpróbálja feléleszteni ezt a kategóriát egy, az ókori Egyiptomot reflektorfénybe hozó programmal.

Ezerszer boncolgattuk már a kérdést, hogy vajon miért áldozott le a kalandjátékok csillaga, hiszen ezzel a kategóriával rengetegen múlatták az idejüket hosszú hónapokon át. Hasonló kérdést feltehetünk a városépítő programokkal kapcsolatban, és nyilván mindkét esetben az a válasz e felvetésekre, hogy a 3D-s grafika megjelenésével egyértelműen a látvány került a tartalommal szemben az előtérbe. Az utóbbi kategóriát illetően persze ott van a Sim City sorozat, aminek negyedik epizódja máig nagy népszerűségnek örvend, de ezt a játékot nyugodtan elkülöníthetjük attól a vonulattól, melyet annak idején a Caesar sorozat képviselt, most pedig az Immortal Cities: Children of the Nile próbál feltámasztani.

A helyszín, melyet a program felelevenít természetesen a Nílus ajándéka, az ókori Egyiptom, melynek mindhárom nagy korszakának, vagyis az ó-, a közép-, és az újbirodalomnak is megszemélyesíthetjük több fáraóját. A városépítést végezhetjük csak úgy, saját szakállunkra, de belekezdhetünk abba a kampányba is, melyben több, egyre nehezebbé feladat megoldásával bizonyíthatjuk, hogy méltóak vagyunk a nép csodálatára. Nagy szerencsénkre rendelkezésünkre áll egy igen részletes, és ügyesen megtervezett tutorial, amire szükségünk is lesz, hisz mint látni fogjuk, nem is olyan egyszerű a fáraó trónusán ücsörögni.

Az Immortal Citiest az különbözteti meg leginkább a kategória régi nagy alakjaitól, hogy míg azokban a programokban a városi polgárok csak statisztikaként voltak jelen, a Tilted Mill alkotásában minden egyes emberke önálló életet él, önálló háztartással rendelkezik, és természetesen mindenkinek megvannak a maga igényei. Persze nem arról van szó, hogy egy megalomániás Sims keretein belül minden egyes emberkének mi irányítjuk az ügyes-bajos dolgait, viszont ez a rendszer sokkal részletesebb képet ad az emberek szükségleteiről, melyeket elemezve sokkal könnyebb megelőzni a tömeges elvándorlást.

Egy sikeres város működtetéséhez szükségünk van mindenféle emberre, és most a foglalkozások terén gondolunk a sokszínűségre. A gazdaság alapjait a farmerek adják, mivel ők mennek ki a földekre megművelni a Nílus szokásos évi áradása után az árteret. Szintén az alapvető termelés sejtjei a téglaégetők és agyagbányászok, akiknek az építkezésekhez szükséges téglákat köszönhetjük. A farmereknek persze szükségük van szerszámokra és más cikkekre, melyeket a kézművesek állítanak elő. A nyersanyagként szolgáló nádat, sást, bőrt és más alapanyagokat ők maguk szerzik be, majd műhelyeikben és boltjaikban előállítják, majd árusítani kezdik a késztermékeket. A munka felügyeletéhez szükség van a nemességre, de a város életének zökkenőktől mentes folyásához elengedhetetlen iskolákat, kórházakat létesítenünk, és természetesen óriási szerepet kapnak a vallással kapcsolatos épületek és a bennük "dolgozó" papok.

A játék középpontjában természetesen városunk áll, viszont egész Egyiptom területén találhatunk olyan pontokat, melyekkel valamilyen módon érdemes kapcsolatba kerülnünk. Ilyen pontok lehetnek például más városok, melyek olyan terményeket állítanak elő, melyekre vágyik a nemesség és a gazdagok, viszont a mi városkánk nem tudja előállítani őket. Ezek megszerzése nincs ingyen, így csak a már nyereségesen működő települések képesek rájuk pénzt áldozni. A fáraónak persze katonái is vannak, akiket nemcsak a nagy háborúkban lehet bevetni, hanem megtámadtathatjuk velük azoknak a sivatagi banditáknak a táborait is, akik a mi, valamint a környék más városainak a kereskedőit fosztogatják.

A végső cél a programban az, hogy a mi dinasztiánk uralkodjon, ha lehet az idők végezetéig Egyiptom felett. Ennek elérése csak úgy valósulhat meg, ha sikeresen vezetjük városunkat, illetve katonáink is győzelmeket aratnak. A nagy diadalok, valamint a város életének mérföldkövei után állíthatunk szobrokat, emlékműveket, melyek alaposan növelik a polgárok morálját, de ne feledkezzünk meg az olyan spirituális helyekről sem, mint mondjuk a dinasztia tagjainak, vagy akár egy konkrét fáraónak a sírhelye, piramisa. Az állam életének zavartalan működéséhez a papok mellett hivatalnokok seregére is szükségünk lesz, akik lojalitása szintén elengedhetetlen feltétele dinasztiánk fennmaradásának.

Azt már a Caesar játékok rajongói is konstatálhatták, hogy igazán embert próbáló feladat minden polgár igényeit kielégíteni, és ez az Immortal Cities esetében sincs másként. Ez főleg a korai stádiumokban jelenthet gondot, amikor nemes egyszerűséggel nincs meg a potenciálunk a tolerancia kifejezését nem ismerő polgárok minden óhajának és sóhajának a kielégítésére. Derék embereink ráadásul igencsak haragtartóak, és konok céljaiktól akkor sem állnak el, ha már orvosoltuk a problémát. Ha például egy csapat ember amiatt hisztizett, hogy nincs elég edény a közelben, hiába építünk húsz, csak edényeket árusító boltot a közvetlen szomszédságukba, ők bizony elköltöznek, és csak annyit érünk el, hogy más, még csak morgolódó társaik nem hozzák meg a végleges döntést.

Fentebb a 3D-s grafikát okoltuk a kalandjátékok és a városépítő programok hanyatlásáért, ami nem jelenti azt, hogy a Tilted Mill vezetői dacból elvetették volna a harmadik dimenzió kínálta lehetőségeket. Nem tettek ilyen botor lépést, hanem megvásárolták az Empire Earth motorját, melyet alaposan feltuningolva pakoltak a játék alá. Ennek köszönhetően a program igencsak impozánsan fest - az épületek nagyon részletesek, és az emberek sem merülnek ki apró képpontokban - már csak azért sem, mert a 3D-s motornak hála tetszőleges közelségből szemlélhetjük mindennapi életüket. A város mindezek mellett él, vagyis az utcán játszadozó gyermekeket, illetve a népet szórakoztató mutatványosokat is láthatunk.

A hanghatások és a zene szintén a játék erős oldalának számítanak. A muzsika lendületes, hangulatos, és nagyon érdekesen keverednek bele az ókori Egyiptomra jellemzőnek vélhető akkordok. A város valósággal nyüzsög, a polgárok nemcsak "felírják a képernyőre" aggályaikat, hanem el is mondják azokat szomszédjaiknak, valamint segítségért fohászkodnak az egérrel a kezében dühöngő fáraónak. Az emberek beszélgetése ráadásul nem merül ki néhány unalmas strófában, hanem egy hihetetlenül mély adatbázisból meregetik mondanivalójukat.

Nehéz lenne a Caesar és társai függvényében értékelni az Immortal Cities: Children of the Nile-t, hiszen annyi év választja el egymástól a két programot, és a 3D-s megjelenítés is egészen más felhangokat kölcsönöz a Tilted Mill próbálkozásának, de nem túlzás méltó utódként tekinteni e játékra. Igen, a Children of the Nile egy nagyon ügyes és szórakoztató kis program, mely még az egyiptomi hétköznapok és mitológia mindennapjainak megismeréséhez is felhasználható.

Rendszerkövetelmény:

Processzor	P3 600
RAM	128 Mbyte RAM
HDD	1,1 GB
VGA	32 MB VRAM