Leáldozhat a hazai amatőr híroldalaknak

Akár be is zárhatják azokat a pusztán lelkesedésből fenntartott hazai híroldalakat, melyek tartalmukat más magyar weboldalakről gyűjtögetik. Míg a Világgazdaság értesülése szerint az MTI is fel kíván lépni az elcsent hírek használói ellen, az újságírószövetség az Artisjusszal egyeztet a szankciókat illetően.

Úgy tűnik, kétfrontos támadás indul a mások által megírt anyagokat engedély nélkül felhasználó lapok ellen. Egy héttel ezelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) felhívásban emlékeztette a mások anyagaiból élő újságírókat az etikai alapelvekre. A MÚOSZ etikai bizottságának állásfoglalása szerint a szerkesztőségi gyakorlatban gyakran sértik meg a jogszabályokat és az etikai követelményeket, mikor úgy vesznek át más forrásból származó információkat, hogy a forrást nem nevezik meg, sőt úgy tesznek, mintha saját értesülésük lenne. A MÚOSZ - az MTI-vel közösen - az Artisjus szerzői jogvédő irodához fordult, hogy tájékozódjanak a lehetséges tennivalók jogi hátteréről.

A Világgazdaság értesülése szerint a Magyar Távirati Iroda már a konkrét lépések hogyanját is tudja. A távirati iroda anyagait felhasználókkal szemben a hírügynökség a jövőben először a figyelmeztetés, majd a per lehetőségével él majd. A gazdasági lap értesülése szerint az MTI arra számít, hogy már az év második felében pereket indíthat a hírtolvajokkal szemben.

Noha a jelenség nem csak az internetes lapoknál tapasztalható, kétségtelen, hogy ez a közeg okozza a legnagyobb csábítást a hírek alternatív terjesztésére. Bár a nyomtatott lapok esetében is előfordul, hogy az egyik lapban olvasott anyagot a másik lap a sajátjaként tünteti fel, igazi felkínálkozás az interneten van, hiszen a kijelölés, másolás, beillesztés featúrákkal bármilyen cikk viszonylag egyszerűen transzportálható. Például az országos napilapok internetes változatai azért jelennek meg viszonylag nagy késleltetéssel - éjfél után vagy több napos csúszással -, mert állandósult a lapszerkesztőségekben a félelem, hogy a konkurencia ellopja a címlapra szánt anyagokat. A késleltetés azonban nem kerülhet szóba a csak internetes lapoknál: ott az egyedi anyagok mihamarabbi megjelenése a cél, mely után - néha percre pontosan nyomon követhető terjedési sebességgel - átveszi a többi lap is.

A MÚOSZ és az MTI kezdeményezéséből úgy tűnik, hogy a jelenségre nem jelent más gyógyírt, mint a jogi fellépés. Ezt megerősíti, hogy az újságíró-szervezet állásfoglalása szerint a problémákat elsősorban nem a jogi rendezetlenség okozza. A fellépések nyomán azonban eltűnhetnek azok a hírszájtok, melyek tevékenysége a többi híroldal tartalmán alapszik.