Világszerte terjed a nyílt forráskódú szoftver

A nyílt kódú szoftverek iránti növekvő érdeklődést jelzi, hogy az elmúlt időszakban államigazgatási szervek és önkormányzatok sora jelezte: hagyományosan Windows-alapú informatikai rendszerét Linuxra helyezi át.

Mit takar a nyílt forráskód?

A nyílt forráskód kifejezést általában olyan szoftverek esetén használjuk, melyeknek a forráskódja vagy közkincs, vagy gyakoribb esetben a szerzői jogainak tulajdonosa egy nyílt forráskódú licensz alatt terjeszti. Az ilyen licensz például előírhatja azt, hogy a forráskódot a programmal együtt kell terjeszteni, és hogy az szabadon módosítható, maximum nagyon kis megkötések mellett; mint például hogy az eredeti szerző nevét és szerző jogát meg kell őrizni a kódban (Forrás: Wikipedia.org)

2004-ben az e-kormányzati hírek leggyakrabban valamely kormány, önkormányzat vagy hivatal valamilyen irányú "szoftveres" elköteleződéséről számoltak be: az egyik nap a nyílt szoftveres szabványok mellett tette le valamelyik a voksát (ez volt a jellemzőbb eset), másnap egy másik város vagy szervezet jelentette be, hogy a Microsoft-termékek használatát tartja indokoltnak. A trend most sem hagyott alább, bár az elmúlt néhány hét egyértelműen az nyílt kódról szólt.

Dél-Koreában az információs és kommunikációs minisztérium még a tavalyi év végén nyolc kormányhivatalnak javasolta a Linuxra váltást. A héten bejelentették, hogy a kormányzat népszerűsítő kampányt indít a Linux operációs rendszer közszférában történő használatának támogatására: a minisztérium közel 3 millió dollárral jutalmazza a nyílt szoftvert használó hivatalokat. Németország nem anyagi forrásokkal, hanem a szükséges tudásbázis biztosításával kíván hozzájárulni a a nyílt szabvány elterjedéséhez. Március közepén ugyanis a kormányzat OSS-kompetenciaközpontot mutatott be, amely nem más, mint egy webalapú platform, amely a nyílt szoftverek közszférában történő használatának legjobb gyakorlatait hivatott bemutatni.

Városok egész sora is láthatóan a nyílt szabvány irányába mozdult el az elmúlt hetekben. A franciaországi Lyonban még február végén jelentették be, hogy csatlakoznak a nyílt/szabad szoftvereket használó helyhatóságokat tömörítő Adullact csoporthoz.

Március elején lépett Los Angeles is. A helyhatóság több képviselője felszólította a város információtechnológiai hivatalát, hogy dolgozza ki a nyílt forráskódú szoftverekre való átállás költséghaszon-elemzését. Az elemzés elkészültét még márciusra, az átállás részletes forgatókönyvét három hónapon belülre ígérték a szakértők. A város a tavalyi pénzügyi évben 5,8 millió dollárt költött szoftverekre; a képviselők szerint akár 5,2 millió dolláros megtakarítást is elérhetnek.

Magyarország is a nyílt forráskód mellett

Hazai vonatkozású a hír, miszerint év elején Magyarország is csatlakozott az európai COSPA-projekthez, mely célja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztése a közigazgatásban. Emellett május végére az EKK magyar nyelvű elektronikus kompetencia-központot hoz létre, amelyet a kormányzati gerinchálózatra csatlakozott szervezetek és intézmények érhetnek el. Az adatbázisban minden, a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos hazai tapasztalat felkerül, a szakértők fórumon is értekezhetnek egymással. Az internetes adatbázisból nyílt forráskódú szoftverek is letölthetők lesznek.

ITTK Infinit - [origo]